Magyar jogi szemle, 1943 (24. évfolyam, 1-22. szám)

1943 / 11. szám - A magánkegyuraság megváltása

GYÁMÜGYI ÉS GYERMEKVÉDELMI KÖZSZOLGÁLAT 681 I. Közjog. 1. Korunk egyik jellemzője a közjogok fokozott előtérbekerülése a magánjogokkal szemben. Ennek oka: a közösségi szemlélet térhódítása; ered­ménye: a közszolgálat terjedelmének és jelentőségének növekedése. Másrészt az sem tagadható, hogy az utolsó évtizedekben elnyomott egyéniesítő nézőpont sem tünt el egészen. Sőt. Mintha a közösségi szemlélet túlzásai utóbbi renaissance-a felé vezetnének. Ok: a közérdek mögött is érdekek állanak; az ember nem küszöbölhető ki az emberiség fogalmából. A gyámügyi közszolgálat fellendülésének mindkét irányzat kedvez. Ha arra gondolunk, hogy a jövő nemzedék érdekeinek védelme közérdek: akkor a közösségi elv alapján építjük tovább a gyámügyet. Ha pedig azt nézzük, hogy a létért való küzdelem leggyengébb résztvevője a gyermek, főleg ha nem áll szülői gondozás alatt (Keresztes-Fischer Ferenc, V.): akkor a gyám­ügy jelentőségét az egyén szemszögéből nézve is el kell ismernünk. Az előbbi elv alapján állanak azok, akik a gyámhatóságban a hatóságra, utóbbi alap­ján azok, akik a gyámra helyezik a súlyt. Az előbbiek minél tökéletesebb hatóságot igyekeznek benne létrehozni, amely irányít, ellenőriz, elszámoltat (Kohányi Gyula: A gyám és a gondnok számadása, 559.). Az utóbbiak viszont inkább azt tartják fontosnak, hogy a jó családapa helyét foglalja el a sze­mélyi és a vagyoni viszonyok tekintetében egyaránt (Papp Sándor: Gyakorlati kérdések a gyámügyi igazgatás köréből, 272.). 2. Ez a két szempont érezhető a gyámügy szervezetének történeti ki­alakulásán is, amit a munkában főleg Jeleníts István (A gyámügy története, 21), Földváry Béla (Az árvaszékek gyermekvédelmi munkássága, 229), és Németh Nándor (A gyámpénztárak, 422) előadása ismertet. A gyámügy szerveit ugyanis részben hivatalos (állami, törvényható­sági, községi), részben társadalmi intézmények alkotják. Előbbiek inkább a hatóság, utóbbiak inkább a bonus paterfamilias feladatát látják el. S mind­kettőt összeköti a vérszerinti családdal a rokonoknak a gyámügyben betöltött szerepe (Szokolay Leó: A rokonok szerepe a gyámhatósági eljárásban, 521). Ezeknek ugyanis széleskörű közreműködési joguk van; bizonyos tiszteket csak ők tölthetnek be; máskor meg kell őket hallgatni — kötelességeik vi­szont annál hiányosabban vannak lefektetve. Ez egyik hiányossága gyám­törvényünknek, amiért már megalkotásakor sokan (Szilágyi Dezső, Apponyi Albert, Horváth Boldizsár, stb.) támadták, s amelyen az előadó szerint segí­teni kellene. Gyámügyünk kialakulásának első korszakában (Szent István) a szer­vezés az egyház kezében volt. Később (Anjouk) átvette az állam (király); majd a király helyett fokozatosan a főispánok, Erdélyben a vajdák kezdtek eljárni, s lassankint kialakult a gyámhatóság, mint törvényhatósági intéz­mény A kiegyezés után szóba jött a gyámügy bírói hatáskörbe utalása; de ez a törvényhatóságok ellenállásába ütközött. Vladár Gábor (Gyámhatóságok és bíróságok kapcsolata, 51) a meglévő bírói korrektívumokat ma is elégnek tartja, s nem tartaná helyesnek a gyámügy kiemelését a közigazgatásból és áthelyezését a bírói hatóságok ügykörébe. Végül a fejlődés utolsó fokán az államnak és részeinek hivatalos szervei mellett megjelentek a társadalmi intézmények is a gyámügy nemes hivatásának emberbaráti alapon támo­gatására. 3. Ennek a fejlődésnek az eredményekép a gyámügy szervezetét a kettősség még ma is jellemzi. A hivatalos gyámhatóság az árvaszék. E mellett az árvaszéki ügyész­nek (Országh László: Az árvaszéki ügyész szerepe a gyámügyi eljárásban, 612), s az osztrák eredetű s ma már teljesen elavult gyámpénztároknak (Németh Nándor: A gyámpénztárak, 422; Alsó László: Gyakorlati kérdések a gyámpénztári ügyekben, 437) van jelentősebb szerepük. Ezek a hatóságok elvileg a törvényhatóságok keretében vannak megszervezve (Földváry Béla: Az árvaszékek gyermekvédelmi munkássága, 229). Az árvaszékek feletti leg­főbb gyámhatóság azonban a belügyminiszter; tehát a gyámügyek felső vezetése az állam kezében maradt. A gyámügyi igazgatás alsó végrehajtó

Next

/
Oldalképek
Tartalom