Magyar jogi szemle, 1943 (24. évfolyam, 1-22. szám)

1943 / 22. szám - A 4420/1918. M. E. sz. rendelet bírálata

686 KÖNYVISMERTETÉS akadályoknak, a házasság felbontásának, az anya jogállásának, a házasságon kívül született gyermek családi állásának kérdésével foglalkozik részletesebben. A házassági akadályokkal kapcsolatban felveti a kérdést: vájjon nem lett volna-e következetesebb a fajvédelmi célból felállított korlátozásokat egyszerű házassági tilalmak helyett az érvénytelenséget szülő akadályok sorába felemelni? Azt hiszem: valóban ez lett volna a következetes eljárás, de az már kétséges, hogy helyes is lett volna. A szerző szerint a HT. 77. §-ával űzött visszaélések meggátlása megoldható feladat, azonban a megoldást nem az anyagi jog, hanem a törvénykezési jog területén kell keresni. Égetően szükséges, hogy a HT. 80. §-a 1. bek. a) pontjának túlságos rugalmassága megszűnjön; ezt döntvénnyel nem lehet elérni, magyarázó törvényre van szükség. A szerző szerint a gyámhatósági ellenőrzés kiépítése fogyatékos; reformra szorul a gyámhatósági vagyonkezelés rendszere is, amelyben eredendő hibák lehetnek, mert különben nem fordulhatna elő, hogy a legjobb hiszemű és szigorúan törvényszerű eljárások mellett vagyonok veszhetnek el a gyámhatósági kezelés alatt. A gyámhatóságok ügykezelése túlbürokratikus és hosszadalmas. Tágabb lehetőséget kellene biztosítani a diszkrécionális jogok érvényesítésének. Sajnos nincs helyünk arra, hogy a többi hét magánjogi tanulmányt is legalább olyan terjedelemben ismertessük, mint az első ötöt. Ezért csupán annyit említünk fel, hogy Várdai István: „A törvényes gyermekek tartása és elhelyezése a közigazgatási gyakorlatban", dr. Prückler András: „Kártérítési felelősség a gyámügyi eljárásban", Zlinszky László: „A nagykorúsítás szabályai", Jablonkay Géza: „Törvénytelenítés és zsidó származás", Parniczky Elemér: „Gyermekek tartása a bírói gyakorlatban", Romsauer Richárd: „A gyámhatóságok feladatai a házassági törvény szerint", Almay György: „A gyámhatóság által rendelendő gondnokság esetei" címmel írt értékes tanulmányt. MIKOS FERENC. III. Büntetőjog. A mű V., büntetőjogi része Angyal Pál: A család büntetőjogi védelme és Cserta Kálmán: A fiatalkorúak bírósága gyámügyi szempontból című tanulmányát, valamint Bálás P. Elemér egy nagyobb terjedelmű munkáját közli. — Angyal Pál a családvédelem gazdasági és erkölcsi irányát a büntetőjogival látja kiteljesedettnek, amely pedagógiai úton lesz hatékony, mert ránevel a család iránti kötelességek önzetlen és buzgó teljesítésére. A családnak szélesebb körű büntetőjogi védelmét szolgáló szabályok alig néhány évtizedes múltra tekintenek vissza. Az e téren nálunk megalkotott, de egymással egyáltalában össze nem függő rendelkezéseket szerző 32 pontban foglalja össze és megállapítja róluk, hogy azok mind külön-külön, mind együttességükben rendkívül értékes alkotások. Épp ezért kívánatosnak tartaná, hogy nem várva be a Btk. általános revízióját, a család büntetőjogi védelmét szolgálni hivatott e szabályok szervesen összefüggő büntetőnovella keretében rendszeresen összefoglaltassanak. — A család-elhagyás, a házasságon kívül teherbe ejtett nő és az újszülött támogatásának elhanyagolása, a feleség és anya lebecsülése és a vele való durva bánásmód, a gyermek gondozására kötelezettek egészséget és erkölcsöt veszélyeztető magatartása, a gyermeket erkölcsi romlástól vissza nem tartás pönalizálása mind olyan jogpolitikai követelmények, amelyek erősen szociálpolitikai síkon mozognak és amelyeknek egy részét a legújabb igazságügyi javaslat ía családbafogadásról és a tartásról való gondoskodás előmozdításáról)* tételesen óhajt valósítani. — Eljárásjogi oldalról Szerző kívánatosnak látja családi bíróság szervezését. * E javaslat ismertetését lásd a 677. és 678. oldalon.