Magyar jogi szemle, 1943 (24. évfolyam, 1-22. szám)

1943 / 3. szám - A nemzetközi jog történeti próbája

398 REX—KISS BÉLA képest annak következményeit a bíróság szabadon mérlegelheti. Aki azonban azt követeli, hogy a másik fél vért engedjen át megvizsgálásra, azt véleményünk szerint kötelezni kell, hogy a maga vérét is hasonló oélra átengedje, kivéve ha a vérvétel egészségében kárt okozna. Jankovich professzor fent említett beadványa nyomán az igazságügyminiszter 1929-ben (december hó 4-én 34.371/IV. sz. alatt) véleményadásra szólította fel az IOT-ot aziránt, hogy a vérvizsgálatnál szükséges-e a vegyészeti intézet igénybevétele, továbbá, hogy az úgynevezett vércsoportoknak mi a tudományos értékük és jelentőségük és hogy azoknak a megállapításoknak, melyek az emberi vérnek vércsoportok szerint való osztályozásával kapcsolatosak, mennyiben van pozitív értékük, végül, hogy a vérnek a vércsoportok szerint való osztályozásával kapcsolatos tudományos megállapítások a törvényszéki orvostan körében az igazságszolgáltatás gyakorlati kérdései szempontjából mennyiben értékesíthetők és mindezek alapján indokolt-e, hogy a bíróságok figyelme az emberi vércsoportok meghatározásának lehetőségére és használatára tájékoztató részletes rendelet útján hivassék fel. Az Igazságügyi Orvosi Tanács 1930. február hó 4-ikén tartott ülésén egyhangú elutasító véleményt adott és terjesztett fel az igazságügyminiszterhez. A vélemény indokolásának főbb pontjai a következők: 1. Bár a vércsoportok megváltozhatatlansága tekintetében a szakértők álláspontja egyöntetű, mégis kétségek merülnek fel, hogy az emberi szervezetet érő különböző behatások, fertőző betegségek, oltások, röntgensugarak, stb. a vércsoport-tulajdonságokat megváltoztathatják. 2. Nem rendelkezünk olyan feltéltenül megbízható eljárással a vércsoportok meghatározására, amely mellett a hibák és tévedések lehetősége ki volna zárva. 3. A vércsoportvizsgálatok eredményét az igazságszolgáltatás akkor, amikor az a házasságon kívül élő nő fejére az erkölcstelenség szégyenéti hozza, sőt alkalmat adhat airra is, hogy a nőt, aki valakinek apaságára esküszik, a hamis eskü vádjával terhelje, döntő bizonyítékként nem értékelhetjük. 4. Ha az igazságügyi kormányzat felhívná a bíróságok figyelmét a vércsoportvizsgálatok felhasználásának lehetőségére, fegyvert szolgáltatna azoknak a kezébe, akik az apaság terhétől szabadulni akarnak és a lezárt perek felújításának egész lavinája indulna meg. 5. A vérvétel, bármily jelentéktelen is, mégis tulajdonképen beavatkozás a megvizsgálandó egyén testi épségébe és így azt sem a felperes, sem az alperes, sem az, akit a bűncselekménnyel gyanúsítanak nem köteles tűrni és megengedni. Kényszerítésnek nem lehet helye, mert megvan a lehetősége, hogy a vérvétel súlyosabb következményekkel is járhat és az esetleges következményekért az igénybevevő felelőssé tehető. Az IOT fent ismertetett elutasító véleménye már akkor sem nyugodott véleményünk szerint meggyőző erejű tárgyi alapokon. Röviddel az IOT véleményének közismertté válása után Jankovich profesz-