Magyar jogi szemle, 1943 (24. évfolyam, 1-22. szám)

1943 / 1. szám - Dr. Angyal Pál: A veszélyes hirkeltés [ismertetés]

390 SÁRFFY ANDOR zott kérelmeket terjesszenek elő és ennek megtörténtével az ügyet a tanács elé terjeszti (352. cikk). A tanács tárgyalási határnapja előtt a feleknek iratokat kell beadniok, amelyekben ténybeli és jogi előterjesztéseiket megteszik (352., 190. cikk). — Az ítélőtanács azután vagy meghozza ítéletét vagy bizonyítást rendel és ennek felvétele végett az ügyet visszautalja a vizsgálóbíróhoz. A semmisségi folyamodvány (ricorso per cassazione). Amit a codex ricorso per cassazione néven ismer, azt mi semmisségi folyamodványnak nevezzük. Hogy helyesen-e, azon lehet vitatkozni. Magyary Géza (A magyar polgári peres eljárás alaptanai 332. L), a francia perrendtartás ennek megfelelő jogorvoslatát, a pourvoi en cassation-t felülvizsgálatnak nevezi. Az alábbiak azonban talán meg fogják győzni az olvasót arról, hogy ezt a jogorvoslatot alig lehetne a mi jogunk felülvizsgálati kérelmével azonosítani, de nem azonos a büntető perjog semmisségi panaszával sem. A semmisségi folyamodvány neve, valamint az azt elintéző bíróságnak a neve (corte di cassazione) egyaránt utal a jogorvoslat leglényegesebb jellemző vonására, nevezetesen arra, hogy a semmisségi folyamodványnak, — ha eredményes is — csak a megtámadott ítélet megsemmisítése lehet az eredménye, megváltoztatása nem. Más szóval, hogy ennek a jogorvoslatnak nincs áthárító devolutiv hatása. így volt ez a régi olasz perrendtartásban is és így van az új codexben is. Ha a semmisségi folyamodvány megsemmisítést eredményez, a semmitőszék visszautalja az ügyet ítélethozatal végett az alsóbírósághoz. De nem ahhoz az alsóbírósághoz, amely az ítéletet meghozta, hanem egy másik hasonló fokú bírósághoz. (A fellebbezési bíróságot átugró semmisségi folyamodvány esetében az átugrott bírósághoz is visszautalhatja.) Semmisségi folyamodvánnyal lehet élni a fellebbezési bíróság ítélete ellen, valamint — és ez az új codex újítása — az elsőfokú bíróság nem fellebbezhető ítélete ellen, kivéve a békebíró ítéletét. A törvényszék elsőfokú fellebbezhető ítélete ellen az ítélőtábla átugrásával helye van közvetlen semmisségi folyamodványnak is (360. cikk). Részítélet ellen külön semmisségi folyamodványnak éppen úgy nincsen helye, mint külön fellebbezésnek (360. cikk utolsó bek.). A részítéletnek a végítélettel együtt való megtámadása jogát itt is fenn kell tartani (361. cikk). A semmisségi bíráskodás feladatát az olasz jogászvilág a jogszolgáltatás irányításában, a joggyakorlat egységességének és a jogbiztonságnak fenntartásában látja. Ezért a semmisségi folyamodvány a jogkérdésre szorítkozó jogorvoslat. Tényállás megtámadásának ennek során nincs helye, csak jogszabálysértésen és jogszabály téves alkalmazásán alapulhat. Közelebbről a semmisségi folyamodvány alapjául a következő okok szolgálhatnak: 1. a bírói út hiánya; 2. az illetékességi szabályok megsértése, ha emiatt nincs elrendelve az a külön jogorvoslati út (regolamento di competenza), amelyről majd alább beszélünk; 3. a jogszabályok megsértése vagy téves alkalmazása (ezt 454. cikk kiterjeszti a kollektív szerződés megszegésének vagy téves alkalmazásának esetére is);