Magyar jogi szemle, 1943 (24. évfolyam, 1-22. szám)

1943 / 3. szám - A gyermek törvénytelenségének vagy törvényességének megállapítása

432 MAGYAR FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE Magyar Folyóiratok Szemléje. A Kisebbségvédelem c. nemzetiségi szemle VI. évfolyamának 1—2. számában vezető helyen jelent meg Egyed István tanulmánya: „Apponyi és a nemzetiségi kérdés" címmel. A tanulmány bevezetésképen reámutat arra, hogy mily fontos a nemzetiségi kérdés megoldása szempontjából nagy államférfiaink és gondolkodóink felfogását tisztázni. Ebből a szempontból van jelentősége Apponyi nemzetiségi felfogásának is, ő ugyanis hosszú évtizedeken keresztül irányító szerepet játszott a nemzeti közfelfogás kialakítására. A szerző sorra veszi Apponyinak a kérdésben különféle alkalmakkor való megnyilatkozásait; majd különösen reátér Apponyi iskolatörvényeinek nemzetiségi szempontból való ismertetésére. Kimutatja, hogy e törvények csak megerősítették a magyar nyelv kötelező oktatása tekintetében korábban alkotott rendelkezéseket, tehát az e ekintetben Apponyival szemben hangoztatott gáncs indokolatlan. Bő kivonatban közli a tanulmány Apponyi emlékiratainak a nemzetiségi kérdésre vonatkozó részeit, valamint a nemzetiségi kérdésről a Pesti Szent Imre Körben 1926-ban tartott előadását. Egyed ezzel a tanulmányával mindenesetre érdekes adalékokat szolgáltatott úgy a nemzetiségi kérdés magyar irodalmához, mint jellemzően mutatja be új oldalról egyik legnagyobb államférfiunkat. A Külügyi Szemle, valamint a Rass>egna d'Itália 1943. évi márciusi számaiban dr. Gajzágó László egyetemi ny. r. tanár ír a nemzetközi jog mivoltáról. Szembeszáll azzal a közkeletű felfogással, mely szerint „rossz idők járnak a nemzetközi jogra". Reámutat arra, hogy a háború nem a nemzetközi jog csődjét jelenti, hanem egy nemzetközi jogilag szabályozott állapotot. Széles történeti áttekintésben nyújt képet a nemzetközi jog fejlődéséről s különösen arra a jelentős változásra hívja fel a figyelmünket, mellyel a XVII. század óta a nemzetközi jogban a béke joga lett a normális és a háború joga a kivételes állapot. A nemzetközi jog legnagyobb fogyatkozásaként a precedensek bizonytalanságát és a nemzetközi szokásjog süppedékes voltát ismeri fel. Ilyen nehéz helyzetben valójában az a csodálatraméltó, — s azok számára, akik nemzetközi jogigények érvényesítésében résztvettek, felejthetetlen élmény, — hogy milyen kedvezőtlen politikai körülmények között is tud a nemzetközi jogban az igazság érvényesülni. Nagyjelentőségű ténynek tartja a nemzetközi közigazgatási jog újabbkori fejlődését s annak a reményének ad kifejezést, hogy ennek szerény s ma alig észrevett alapjain egykor felépül egy tökéletesebb nemzetközi alkotmányjog is. B. Az Ungarn 1943. áprilisi számában Népi eszme és magyar birodalmi gondolat című cikkében Török Béla azt fejti ki, hogy a két rendező elv nem áll egymással ellentétben, mert a több népet összefoglaló magyar politikai nemzetfogalom is a népi különállás és sajátságok tiszteletén épül fel, viszont a német népi gondolat is ismeri a politikai vezetésre alkalmas népek különleges helyzetét az arra kevésbbé alkalmas népekkel szemben. B. Az Illetékügyi Közlöny május 15-i számában ötömösy Zoltán a Közigazgatási Bíróság ítélőbírája beható birálatban részesíti az 5730/1941. M. E. számú rendelet 16. §-ának a megismételt ranghelyfeljegyzés illetékére vonatkozó rendelkezését a hibák kiküszöbölésére, de lege ferenda igen logikus javaslatokat téve. A kár csak az, hogy a kifogásolt rendelkezést már egy év-