Magyar jogi szemle, 1942 (23. évfolyam, 1-19. szám)

1942 / 17. szám - Jogszabály nem tudása ártúllépés esetében

_J547_ A gyűjtés tényleg megindult, de természetesen még a kezdet nehézségeivel küzd. A gyűjtő jogászok kellő néprajzi és jogtörténeti ismeretek hiányában sokszor elfogultak, lényeges adatokat nem vesznek észre és a jelenségeket gyakran félreismerik. Papp László dolgozata, az új törekvés első rendszeres és érett alkotása, két célt tűzött ki maga olé. Az egyik cél az érdeklődés felkeltése, a másik útmutatás a gyűjtők számára. A két cél egymással ellentétes. A gyűjtők útmutatása ugyanis az adatoknak egyszerű, tárgyilagos felsorolását kívánja meg, az érdeklődést azonban inkább a talált adatok tudományos feldolgozása keltené fel. Ehhez pedig az volna szükséges, hogy a szerző a bevezetőül adott elvi megállapításait az észlelt adatok feldolgozásában is keresztülvigye. Tüntesse fel, melyik szokás ellenkezik tételes jogunkkal, vagy pótolja annak hiányait. Keresse az okait az ilyen jogszokás keletkezésének, és a régi helyi szokások megszűnésének. Vesse fel a kérdést, hogy tételes jogunk némely szabálya miért nem felel meg a kiskunhalasi nép életviszonyainak és jogfelfogásának. Ezt esetleg régi (1848. előtti) jogunkkal összevetve, rá lehetne mutatni mai jogunk némely szabályának az élettől és különösen a magyar nép speciális jogfelfogásától való elhajlására. Mindebből Papp László dolgozata semmit sem ad. A megismert élő szokások kritikájától és tudományos feldolgozásától szigorúan tartózkodik, pedig épen ez mutatna rá a jogi népszokások gyűjtésének óriási fontosságára, ési ez szolgáltathatna alapot a jogpolitikai kérdések felvetésére, a jogszabályalkotás előkészítésére. Papp Lászlót valószínűleg az a felfogás vezeti, hogy az egy község szokásai alapján gyakorolt kritika elsietett általánosításokra vezetne, és épen nem adna jó útmutatást a gyűjtőknek. Ugyanis a súlyt a kutatók számára való útmutatásra fekteti. Bármelyik gyűjtő a legszebb példát találhatja a dolgozatban a hiánytalan tárgyilagosságra és teljes elfogulatlanságra, amellyel az adatgyűjtést végezni kell. Papp László a nép minden jogi vonatkozású tettét és gondolatát figyelemmel kíséri és a nép jogi életét teljesen egységesen szemlélteti. Munkájából világosan kitűnik például, hogy a kiskunhalasi nép szemlélete szerint a házasság erkölcsi és vagyoni következményei szoros kapcsolatban állnak egymással épp úgy, mint a dologi és öröklési jogról vallott felfogással. A konkrét jogszokások ismertetése mellett különösen nagy súlyt fektet arra, hogy az általa vizsgált népnek egyes jogi tényekről (pl. válás, házasságon kívüli gyermek stb.) vallott felfogását bemutassa. Általában kitűnő tájékoztatást ad azoknak, akik a szerző által is használt kérdőív alapján jogszokások gyűjtésével kívánnak foglalkozni. A sorok között még a kérdőív hiányaira is rámutat. Kívánatos