Magyar jogi szemle, 1942 (23. évfolyam, 1-19. szám)

1942 / 1. szám - A büntető és a polgári eljárás viszonya. 1-2. [r.]

s felvétel (Bp. 446. §.), a polgári perben perújítás. (Pp. 563. §.) Ennek a perorvoslatnak igénybevételét a törvén}- kimerítően felsorolt okok fennforgása esetén engedélyezi. Mindkét eljárásban ilyenként törvénybe iktatott azonos okok: 1. ha az íté'lőbíróságnak tagja meg volt vesztegetve v. köziiliik valamelyik hivatali kötelességét a büntetőtörvénykönyvbe ütköző módon megszegte (Bp. 446. §. 2. p.; Pp. 563. §. 7. p.); 2. ha a fél olyan új tényt v. bizonyítékot hoz fel, amelyet az alapügyben nem használt fel, s amely nembűnösségét v. esetleg enyhébb intézkedés alá eső bűncselekményben való bűnösségét teszi valószínűvé, s illetőleg az ügy érdemében számára kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna (Bp. 446. §. 3. p.; Pp. 563. §. 11. p.); 3. ha az elítélt ellen az alapperben bizonyítékul hamis v. hamisított okirat valódi gyanánt volt használva v. hamis tanúzás volt elkövetve v. hamis szakértői vélemény volt beadva és illetve, ha a fél az ellenfélnek v. másoknak bűncselekménye miatt lett pervesztessé. (Bp. 446. §. 1. p.; Pp. 563. §. 8. p.) Az újraielvétel s iU. perújítás folytán a bíróság mindkét eljárásban az alapperbeli ítélet végrehajtását az elsőfokú érdemleges határozat meghozataláig felfüggesztheti. (Bp. 453. §.; Pp. 572. §.) A két eljárás részleteire kiterjedő ez az összehasonlításom nem kimerítő, de ez a vázlatos, s csupán a lényegre szorítkozó ismertetésem is reámutat arra, hogy az eljárás menetét, az egyes perbeli cselekményeket illetően a két eljárás alakilag lényegben egyforma. Ez az azonosság azonban a perbeli cselekmények tartalmára nézve is megállapítható. A tényleírásra is kiterjedő vádirat, vádindítvány, s kereset lényegileg egyformán jogsérelmet, az alanyi és tárgyi jogot ért sérelmet érvényesít, ennek helyreállítását, megtorlását célozza. Vádlott-alperes védekezése is nagyjában azonos. Vagy beismer, elismer, v. pedig tagad. Az utóbbi esetben vagy a jogsérelem fenn nem forgására, vagy valamely erősebb jogára, így pl. birtokkal szemben tulajdonjogra hivatkozik, v. pedig kifogásokat hoz fel, így: elévülés, a per eldöntése egészben v. részben olyan körülménytől függ, amelynek megállapítása más polgári v. büntető eljárásnak szolgál tárgyául stb. . . A bizonyítás tárgya is ugyanaz: mindkét eljárásban a jogsérelem alapjául szolgáló tények, ténykörülmények kiderítése, megállapítása. A perbeszédek mindkét helyen a bizonyítékok mikénti mérlegelésére, a tényállásnak alapul szolgálható bizonyított tények kiemelésére és a jogi álláspont kifejtésére szolgálnak. Mindkét eljárást egyformán zárja az ítélet: ez pedig egyformán tartalmazza a tényállás megállapítását, az ehhez fűződő jogszabálynak felhívását, s az ezen alapuló döntést, ítélkezést. Végül a perbeli ítélet által okozott jogsérelem helyreállítását célozzák és ugyancsak jogvédelmet nyújtanak, jogvédelmi eszközül szolgálnak a perorooslatok. (Folytatjuk.)