Magyar jogi szemle, 1941 (22. évfolyam, 1-19. szám)

1941 / 3. szám - Dr. Sándorfy Kamill: Székelyörökség. Székely öröklés

60 a lófök közül, vagy a tisztviselők közül valaki pártütést tenne, akkor mint közöttük méltatlan és a nemzet árulója minden tisztességét es becsületét leveszessze, ne is légyen azután soha örökké szabad törvényben venni, semmi tisztet is ne viselhessen és itt Székelyországban soha ne is lakhassák, mindazonáltal ha mi öröksége lészen, az ő igaz örökösire maradjon ... Ha pedig ilyen áruitatásban a köznép közül való találtatik, az is hasonlóképen számkivetésre vettessék és minden javai prédáltassanak el." Apor írja, hogy a Székelyföldön a jus regium iránti kérelmezések nagyobbrészt Zápolya János Zsigmond fejedelem és a Báthory-házból származott fejedelmek időszakában, Bethlen Gábor fejedelem uralkodása előtti időre esnek. Az Erdély közjogi önállását, fejedelemségét feláldozó leopoldi hitlevélről, I. Lipót és Erdély három nemzetének karai és rendéi közt 1691. december 4-én Bécsben aláírt államszerződésről (1. „Az erdélyi polgári törvények históriája," írta soósmezei Vajda László, Gubernalis Concipista, Tekintetes Nemes Belső Szolnok Vármegyének Táblabírája és a Kolos'vári Királlyi Lyoeumban a Hazai, és Büntető Törvényeknek ideig-való tanítója, Kolosváron 1824-ben,") Vajda ezt írja: „Leopoldinum Diploma? 1691. December 4-én Leopold Császár az Erdéllyieknek felirt kérésekre maga akarattyát Diplomába kiírva Bethlen Miklós, Alvintzi Péter és Üstgyártó Gáspár Erdéllyi követek által kinyilatkozattya, s ezen kinyilatkoztatása tészi azon Szentséges Diplomát, mely Leopoldinum Diploma nevezete alatt Erdélynek a Felségesen uralkodó Austriai Házzal való megegyezéseit magában foglalva és amellyet a rendre ezen Felséges Házból következő Fejedelmek Uralkodások kezdetével az 1791-béli 2-dik Articulus szerént megerőssíteni köteleztetnek. Áll ez 18 pontokból mellyeknek Summás foglalattya ez: 1. A négy recepta Beligioknak szabad gyakorlások, következőleg a Catholikusoknak is, a mint nagyobb vagy kisebb számmal lesznek Oratóriumokat felállítani szabad légyen. 2. A régi Királyok s Nemzeti Fejedelmek által adott Donatiok és Privilégiumok, mellyek az Ország Articulussai által el nem töröltettek, magok erejekben megtartanak. 5. Az Aprobáta Compilláta nevezete alatt való Törvények, a régi Királyok Decretumai, úgy Verbőtzi Tripartituma (kivéve annak 1-ső Része, 9-ik Titulussában foglalt negyedik Nemesi praerogativát) és több Constitutiok-i/s a Szászok Statútumaival együtt helyben hagyattatnak." A hitlevél 14. pontja azt mondja, hogy „a vitéz székely nép tagjai azon birtok erejénél fogva, melyet fegyverre kelés terhe alatt birnak, valamint eddig, úgy ezután is adótól, tizedtől stb. mentesek, ezzel szemben megmarad azon kötelességük, hogy a házát saját költségükön tartoznak védeni, ide nem értve a parasztokat vagy jobbágy székelyeket." Ezt a hitlevelet Mária Terézia idejében az 1744. évi VI. cikkely megerősítette, kimondva a szerzett jogok, a törvények, kiváltságok, mentességek és kedvezmények tekintetében, hogy amit elődei megerősítettek „a mi kedves Erdélyünknek," azt a királynő újból megerősíti. A Székelyföld tehát, mondja Apor, azon kevés adományos birtok kivételével, mely eredeti tulajdonságát nem nyerte megint vissza,