Magyar jogi szemle, 1941 (22. évfolyam, 1-19. szám)

1941 / 3. szám - Dr. Sándorfy Kamill: Székelyörökség. Székely öröklés

57 ban is örökösödési és szerződési igazuknál és más törvényes címnél fogva bizonyos örökségeik, ú. m. házaik, népes és puszta telkeik, kertjeik, szántóföldjeik, kaszállóik, erdőik és egyéb efféléik lennének, melyekben mind a mi tiszteinktől, mind más nemesektől és tófejektől gyakorolta minden törvény folytán kívül háborgattatnának, hogy nevezett Udvarhely székben lakozó gyalog székelyeinket közönségesen az ők akárhol lévő igazságosan és törvényesen őket illető és általok eddig jó igazzal bírt örökségeikben semmi okon valamiképen akadályozni, háborgatni és megkárosítani nem- merészeljétek és bátorkodjátok..."12 Werbőczy Hármaskönyvének III. Részében a Slavon- és Erdélyországnak külön szokásjogáról szóló 3. címben azt mondja, „tudnunk kell, hogy a slavon- és erdélyországi nemesek számos ügyre nézve külön szokásokat követnek és olyanokkal élnek." Fel is sorol néhány ilyen szokásjogot, ilyen, a homagium-díjat máskép számítják, más összege van a hitbérnek, a kisebb hatalmaskodásért járó büntetésnek, a széksértési díjnak stb. A külön erdélyi szokásjogon belül még külön székely jogot ismertet ugyanitt a 4. cím, mely ,,az erdélyi scithákról, akiket székelyeknek hívunk'' szól, mondván: „Ezenkívül vannak az erdélyi részekben a scithák, kiváltságos nemesek, akik a scitha néptől, ennek Pannóniába való első bejövetele alkalmából származtak el, a kiket mi romlott néven siculuscknak nevezünk, a kik teljesen külön törvényekkel és szokásokkal élnek (dissimili penitus lege et consuetudine gaudentes); a hadi dolgokban legjártasabbak, az örökségekben és a tisztségekben egymás közt a régi szokás alapján — antiquorum more — törzsek, nemzetségek és nemzetségi ágak szerint részesednek és osztozkodnak." Ilyenként említi itt Werbőczy, hogy az elmarasztalt és elítélt örökségét el nem veszti, hanem az örököseire és atyafiaira száll. A régi szokás, az antiquorum more mellett azonban ugyanitt azt is megállapítja Werbőczy, hogy ..ezeknek az országoknak és nemeseknek egyéb municipalis jogai is vannak," de hozzáteszi, hogy „mivel azok úgyis csak közöttük állanak erőben és előttük ismeretesek, bővebben nem fejtegetem ezeket." Werbőczy szerint is tehát voltak erdélyi külön szokásjogok s ezektől eltérő külön székelv szokásjogok és egyéb municipalis jogok. Ezeket Werhőezv nem gyűjtötte össze, illetőleg ebben a címben csak néhányat sorol fel közülük és a külön székelv öröklési jogot csak annyiban említi meg, hogy az öröklés egvmás közötti és a részesedés törzsek, nemzetségek és ágak szerinti. A Hánuaskönvvnek ezekre a tételeire utal báró Apor az idézett művében, amikor azt mondja, hogy ,,ez a cikk bizonyítékául szolgál annak, hogy Szent István királvnak feudális rendszere, jóllehet a medvékre nézve Erdélybe behozatott, a székely tartományba be nem hatolhatott és hogy a székelvek nemzeti 12 Löísey—Spieíenberg László: ..A Nemes Székely Nemzetnek Jussait világosító némely darab levelek, többek által Magyar nyelvre fordítva, némelyek pedig eredetileg magyar nyelven.'' Marosvásárhely, 1837.