Magyar jogi szemle, 1941 (22. évfolyam, 1-19. szám)

1941 / 1. szám - Miért maradt meg Erdélyben az osztrák polgári törvénykönyv?

3/ Vargha Ferenc a magyar büntetőjog utolsó félszázadának egyik legmarkánsabb egyénisége és Legnagyobb hatású vezére volt. A magyar büntetőjog irodalmi munkásainak százai közül toronymagasságra emelkedett. Mindjárt pályája legelején 1884-ben belépett a Bünbetöjog Tára munkatársai közé. Dolgozatai mind nagyobb feltűnést keltettek, ismertté tették nevét s hozzájárultak gyors emelkedéséhez a hivatali lajtorján. Első nagyszabású anyagijogi tanulmánya „Az otthon védelme a büntetőjogban"' címmel 1895-ben írt dolgozata volt: További munkái: ..A correctionalizált vétség elévülése", „A büntetés kiszabásának irányeszméi", ,,A pénzérték nélküli dolgok lopásáról", „Lánckereskedés és különbözeti ügyletek", „Vádelejtés", „Az esküdtbíróság tévedése", „Ténymegállapítás az ítélőtáblán és á Kúrián", „Ügyészség és politika"", „Sajtószabadság", „Szociológia és büntetőjog", „A megtorlás és a védekezés psyhológiája", „Az izgatás psyhológiája". „A terror psyhológiája". Külön kell említeni a Balogh Jenővel és Edvi Illés Károlyjal közösen írt nagy büntető perjogi kommentárt. Számos tanulmánya jelent meg a parlamenti jog köréből is. Tanulmányaiból mindenekelőtt előttünk áll a kitűnő büntetőjogász', az anyagi büntetőjognak és a bűnvádi eljárásnak egyaránt nagy mestere. Mint a büntetőjog gyakorlati munkását, bírót és ügyészt villámgyors észjárás, a bűnügyek szövevényeiből a lényegesnek, a döntő momentumnak első pillanatra megragadása és érvényesítése jellemzi. Nagyobb tanulmányaiból előttünk áll a vérbeli tudós, a büntetőjogi tudományokon felül az élettan és lélektan fáradhatatlan búvára, a legelső magyar kriminálszociológus is. \V Miért maradt meg Erdélyben az osztrák polgári törvénykönyv? Dr. Sándorfy Kamill előadása. A Magyar Jogászegylet magánjogi szakosztályában 1940. december 7-én tartott dr. Sándorfy Kamill kir. kúriai bíró, egy. m. tanár a fenti címen igen nagy érdeklődéssel kísért előadást, melyben az előadó, rendkívüli jogtörténeti felkészültséggel világított rá erre a ma leginkább izgató kérdésre. Előadásában az 1848 :XV. te' 1. §-ából indult ki, amely ígéretet tartalmazott arra, hogy „a minisztérium az ősiség teljes és tökéletes, eltörlésének alapján a polgári törvénykönyvet ki fogja dolgozni és. ezen törvénykönyv .javaslatát a legközelebbi országgyűlés elibe terjesztendi". Érthető, hogy akkor a rövidesen bekövetkezett vérzivataros időkben erre nem kerülhetett sor. Fontos eseményként jelentkezik a feltett kérdés szempontjából az, hogy az 1849. március 4-én megjelent császári pátens külön Kronlandnak minősítette Magyarországot és külön Kronlandnak Erdély nagyfejedelemséget. Az osztrák polgári törvénykönyvet Magyarországon 1853. május 1-ével, Erdélyben pedig ugyanazon év szeptember 1-ével léptették hatályba. 1861-ben az uralkodó összehívta az országbírói értekezletet, amely azonban nem kapott mandátumot arra, hogy a külön Kronlandnak tekintett Erdély jogát is rendezze. 1861. telén ugyanis a fejedelemben még nem alakult ki ^