Magyar jogi szemle, 1941 (22. évfolyam, 1-19. szám)

1941 / 19. szám - A feleség és kiskorú peres fél szegényjoga

399 17-én született Komáromban 1814-ben Tóth Lőrinc, Pestvármegye egykori árvaszéki elnöke, 1883-tól kezdve pedig tizenegy éven át a m. kir. Kúriának nagytudású tanácselnöke, Csaknem kilenc évtizedes bosszú élete alatt a magyar szépirodalomnak is sokáig népszerű művelője volt. Rendes tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának is, mely az ősiségről írt nagy tanulmányát 1853-ban a Marczibányi díjjal jutalmazta. Mint a magyar jogi irodalomnak is termékeny és avatott művelője, értékes tanulmányokat írt az osztrák polgári perrendtartásról, a magyar felsőház reformjáról, a bűnügyi visszaélés okairól, a szabadságvesztésbüntetésekről stb. 17-én halt meg Budapesten, 1924-ben, hetvenéves korában a magyar jogi irodalom jeles munkása, Grecsák Károly volt igazságügyminiszter, majd a kúria elnöke, v. b. titkos tanácsos, az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület megalapítója. A jogú szaklapokban közzétett nagyszámú értékes cikkén kívül több önálló munkát adott ki a kereskedelmi jog, csődjog és váltójog köréből, köztük a váltótörvény magyarázatát is. Harminc évvel ezelőtt kiadta az élő jog gyűjteményét, „Codex Hungaricus"' címmel. 19-én született Kecskeméten, 1824-ben a magyar jogi irodalom egyik úttörő munkása: Körösi Sándor ügyvéd, a szabadságharc alatt hadbíró és katonai vésztörvényszéki elnök, később a pápai, majd a debreceni jogakadémia tanára. Jogirodalmi tevékenységét megelőzően erős tollú és hazafias érzésű író volt s e miatt a szabadságharc leveretése után öt évig josefstadti várbörtönben szenvedett, de már kegyelem folytán, mert előbb halálra ítélték. Várfogsága után Komárom városa főjegyzővé választotta, később tagja lett a parlamentnek is. Legszámottevőbb művei büntetőjogi tankönyvén kívül: „A vallásfelekezetek és lelkészekre vonatkozó magyar, főleg büntetőtörvények magyarázata" — úgyszintén ,,Az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1882. évi XXV. tc. magyarázata." 2<í-én született a Neckar melletti Marbach-ban 1797-ben a kiváló német jogtudós: Kari Georg von Waechter, a lipcsei és tübingeni egyetemek volt nagynevű tanára, a szintén jelen német kereskedelmi- és váltó-jogásznak, Oskar von Waechter-nek édesatyja. Egy évig (1851/52ben) a lübecki legfőbb bíróság elnöke is volt. Nagyarányú jogirodalmi munkássága mellett irányító tevékenységet fejtett ki az ÉszaknémetSzövetség alkotmányozó országgyűlésének munkálataiban, Korában különösen nagyra értékelték a Stuttgartban 1825—26-ban „Lehrbuch des Römisch-deutschen Strafrechts" című, valamint az ugyanott 1839 51-ben megjelent „Handbuch des in Württemberg geltenden Privatrechts" című két-két kötetes munkáit. 26-án halt meg Bécsben 1885-ben Július Anton Glaser, a nagyképzeltségű osztrák büntetőjogász, a bécsi egyetem jeles büntetőjogi tanára, később igazságügyminiszter, majd főállamügyész. Az ő nevéhez fűződik az 1873. évi osztárk bűnvádi perrendtartás megalkotása. Értékes büntetőjogi, polgári- és büntető-eljárási cikkeinek két kötetes gyűjteményét Bécsben adta ki két kötetben 1868-ban. Nagy érdeklődést keltett a