Magyar jogi szemle, 1941 (22. évfolyam, 1-19. szám)

1941 / 1. szám - Dologiság - kötelmiség

22 rekvésével) szemben. De ettől külön és függetlenül személyiségi jogvédelemben részesül a szerző is mindenkivel, még magával a tulajdonossal szemben is minden oly behatás ellen, ami a műre, mint szellemi alkotásra vonatkozik. Maga a tulajdonos a képpel és a szoborral, mint dologgal mindent megtehet, azzal korlátlanul rendelkezhetik addig a határig, amíg a dologiság körén túl a szellemiségi vonatkozást is nem érinti. De tulajdonjoga ellenére sem tehet olyat, ami a szerzőnek személyiségi jogát sérti, nem teheti meg pl. azt, hogy a müvet megmásítva, a szerzőjét eltagadja, a dolgot olymódon vagy oly célra használja fel, amely azt, mint alkotást lényegétől, igazi célzatától eltérő, tehát meghamisított rendeltetéssel vagy célzattal szerepelteti. Mint már említettük, dolognak csak azt tekinthetjük, amire fizikai hatást fejthetünk ki. Ekként tehát a dolog fogalmi lényegéhez tartozik a testiség. Éppen ezért testi dologról beszélni: pleonazmus, mert a testiség már benne van a dolog fogalmában, viszont testetlen dologról beszélni értelmetlen. Tehát mesterkélt és hasznavehetetlen az „immaterialis vagyonjog" megjelölés, amely a német jogelméletből szűrődött át a mi irodalmunkba. Ezért nem lehet beszélni, mint ahogyan helyenként halljuk, követelés tulajdonáról, sem pedig szerzői tulajdonról, mert a tulajdon dologi fogalom, a jog pedig nem dolog. Helyesen követelési jogról, illetve szerzői jogról kell beszélni. A „jövőbeli dolog" fogalma sem használható a dolog helyesen értelmezett jogi fogalomkörében, mert ezzel kizárólag kötelmi jogterületen lehet operálni. Mint Kolosváry is tanítja: a dologi jogviszony tartalma a tényleges uralom alatt tartás, már pedig, ami in rerum natura még nem létezik, azt uralom alatt tartani fizikailag is lehetetlenség. — Ahhoz a borterméshez, amit előre megvettem, amikor azt még le sem szüretelték, csak követelési jogom keletkezik. Éppen így a megrendelt cipő sem jövőbeli dolog, hanem a cipőrendelésből csak követelési jogom származik aziránt, hogy azt részemre szállítsák le. De tulajdonomba, vagyis tényleges, dologi hatályú rendelkezési jogom alá a bor és a cipő csak akkor kerül, ha azt valóban le is szállították. Vagyis ha „a jövőbeli dologból" (ami tehát nem más, mint követelési jog) „jelenlegi dolog" lesz. Közel 100 évvel ezelőtt írt és tanított Frank Ignác, aki tisztes kora ellenére manapság rohamosan „fiatalodik". Közelebb került a mai fiatal magánjogász nemzedékhez, mint akárhány kortárs, mert mindinkább növekvő megértéssel térnek ma hozzá vissza. A világos meglátás és a dolgok belső lényegének kibontása azok a tulajdonságok ebben a nagy magánjogászban, amelyek őt ismét „modernné" és használhatóvá teszik. Frank Ignác „A közigazság törvénye Magyarhonban" c. nagyszabású művében így tanít: „Jószág minden test, amelyet haszna miatt az emberek bírni kívánnak." Ez a meghatározás, amely egyébként inkább