Magyar jogi szemle, 1940 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1940 / 3. szám - Az előkészületi cselekmény és a szövetség büntethetősége

55 javára azonnal bekövetkező, ingó haszon szerzése is járul, — más esetekben pedig a gyilkosság elkövetése után, később elérhető ingatlan szerzésének a reménye készteti arra a tettest, hogy a gyilkosságot elkövesse. A gyilkosság elkövetésének egyéb okai, — mint a bosszú, szerelemféltés, szégyen és politikai okok, — a ritkábban előfordulók közé tartoznak. Mindezek közül a rablással párosult gyilkosságok a legaljasabbak, s noha a törvény a gyilkosságot halállal bünteti, — csodálkozással kell látunk, hogy a gyilkosságra való szövetkezést csak akkor bünteti, ha ahhoz előkészületi cselekmény is járul. Nagy hibája ez a törvénynek, mert a következmények alól mentesít olyan gonosztevőket, akik a legsúlyosabb bűncselekmény elkövetését szándékolták ugyan,, — de csak szövetkeztek vagy csak előkészültek és a bűncselekményt, rajtuk kívül álló okoknál fogva nem hajthatták végre. A legújabb kor mind sűrűbben jelentkező bűncselekménye a rablás. A régebbi idők bűnkrónikájában alig fordult elő e bűncselekmény s inkább csak elhagyott területeken volt ismeretes, míg ma, többnyire a városokba terelődött át e bűncselekmény színhelye. Az emberi lélek elvadulása okozza azt, hogy az erőszakos bűncselekmények száma megszaporodott, mégpedig nem ötletszerűen, hanem alaposan megfontolva, előkészítve és többnyire szövetkezéssel párosulva. Az okokkal most nem foglalkozom csupán a törvény megtorló rendelkezéseit veszem vizsgálat alá s e vizsgálat alapján meg kell állapítanom, hogy azok idejüket multák s ma már elképzelhetetlen az, hogy a rablás bűncselekményével kapcsolatban a törvényben még csak szó se legyen szövetségről és előkészületi cselekményről, sem együttesen, sem külön-külön. A rablásra való szövetkezést ?s előkészületi cselekményt külön-külön is büntetni kell, ezt kívánja a bűnözők elleni védekezés és a megérdemelt megtorlás is. Ezt a valóságot nem lehet olyan elméletekkel elhomályosítani, amelyek szerint a gyilkosságra való szövetkezés és előkészület nem súlyosabb és veszedelmesebb, mint a többi súlyos bűncselekményre irányúló szövetkezés és előkészület. Ezek ma már oly idejüket mult elméletek, amelyekkel már vitába sem lehet szállni s a védelemre szoruló társadalom is aligha nyugodnék meg benne. A gyilkosságra való szövetkezést, úgyszintén az arra való előkészületet, külön-külön is büntetendő cselekménnyé kell minősíteni, mert ezt követeli e cselekmények jellege, de fsrt követeli az emberek védelme is. A legújabb korban észlelt kc*inyed és lelkiismeretlen, közerkölcsi felfogás a legerősebb indoka e követelménynek, mert e felfogás elterjedése okozta azt, hogy az ember élete oly olcsóvá vált. Aljas indokból fakadó és mindenkire nézve veszélyt jelentő bűncselekményekre való készülésnél nincs helye olyan kiköté-