Magyar jogi szemle, 1940 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1940 / 3. szám

49 fogalmának tanából a megvalósulásához szükséges erőnek a kisugárzása a Kárpátok medencéjében minden időkben érvényesülni fog. A szkeptikusoknak, vagy azoknak, akik e tan megértéséhez jogi szemlélet alapján felemelkedni nem képesek, adjon erőt ebbeli hitükben az a gyarapodás, amelyet hazánk ennek a belső erőnek megvalósulásával az elmúlt 15 hónap alatt, legutóbb Kárpátalja visszacsatolásával elért. Vizsgáljuk meg közelebbről, mik a magyar Szent Korona tanában foglalt ezek az államalkotó és államfenntartó morális ériékék. Röviden így foglalhatnám össze: a létfeltétel k azonosságához való jognak elismerése és biztosítása minden magyar állampolgárra nézve, nyelv, faj, nemzetiség vagy valláskülönbség nélkül. A létfeltételek fogalmát a társadalmi fejlődésnek legalacsonyabb fokán kimerítik a természetadta lehetőségek, de már később: a törzzsé, nemzetté, állammá tömörülés során a társas együttélésből folyó létfeltételek mind nagyobb teret és fontosságot nyernek s a jog tartalma megváltozik: a jog tartalmát kezdetben teljesen kitöltő dologi jog (elsőül a tulajdoni és birtokjog) mellé a személyi jogok csopurtja lép és ekkor már a magánjog mellett a közjogok is előtérbe lépnek. A létfeltételek azonosságához való jognak az elismerése és biztosítása tehát elsősorban azonos közjogot jelent mindenkire, aki, mint magyar állampolgár, a magyar állam morális közösségél>en él és boldogulásában a közös morál szabta határokat tiszteletben tartja és azokat nem lépi át. A jog tartalma azonban a személyi jogok mellett különösen a XX. század második felében és főként a háborút követő időkben még egy sajátos módon bővült azáltal, hogy a magánjogot mind jobban átszövik közjogi vonatkozású elemek. Történik ez annak felismerése folytán', hogy az anyagi boldogulás feltételei az állampolgároknak egyenlő joggal felruházása mellett sem azonosak, mégpedig nemcsak az egyénre nézve, hanem a másmás foglalkozást űzők csoportjain belül sem. Ott tehát, ahol az anyagi boldogulás talaja a legsoványabb, beavatkozásra, segítségre van szükség. Ez a segítség a szociális gondoskodásnak mind tágabb területét öleli fel és abban a mértékben, amint a szociális gondoskodás feladatát a társadalom bizonytalan, eltére) mértékű charitatív tevékenysége helyett, mindinkább az állam teszi magáévá, mégpedig mind szélesebi) körben és egyenlő mértékben: az állampolgároknak az állammal szemben e téren biztosított jogai is mindinkább közjogi jelleget öltenek. A mi feladatunk, mint közjogi bíróságé, a Létfeltételek alkotó elemei közül mind nagyobb jelentőséget nyerő jognak: a közjognak a szolgálata. Megállapíthatom, hogy ebben a szolgálatban a vezetésem alatt álló bíróság nem elégedett meg a jog egyenlő mértékű ki-