Magyar jogi szemle, 1940 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1940 / 1. szám - A sajtóhelyreigazítási jogról

23 kérni, s így az a nyilatkozat, amelynek közzétételét a panaszos nem a felelős szerkesztőtől, hanem a szerkesztőségtől kérte, inem törvényszerű. A St. 21. §-ának 1. bekezdésében foglalt azon rendelkezésből, hogyha a szerkesztő ia helyreigazító nyilatkozat közzétételére vonatkozó kötelességének törvényszerűen eleget nem tesz, úgy a panaszos a szerkesztő, — aki tehát a fenti heh-es értelmezés szerint a felelős szerkesztő —, ellen a bírósághoz panasszal fordulhat, megkonstruálta azt az elvet, hogy a helyreigazító nyilatkozat közzétételét is már magától a felelős szerkesztőtől kell kérni, s az oly (nyilatkozatot, amelyet a panaszos nem a felelős szerkesztőhöz intézett, nem fogadja el törvényszerűnek. Ez a fogalmi konstrukció azonban ellentétben áll a helyreigazítási jogban kifejezésre jutó és tanulmányunk elején vázolt céllal. A szerkesztőség valóban határozatlan személyeikből álló és a St. által nem ismert szerv, amely azonba,n arra van hivatva, hogy a felelős szerkesztő mellett, annak irányítása alatt teljesítsen szolgálatot, a felelős szerkesztő minden egyes ügyben el nem járhatván. A helyreigazító nyilatkozatot, amely nem a felelős szerkesztőhöz, hanem a szerkesztőséghez intéztetett, a szerkesztőségnek, feladatához és kötelességéhez képest a felelős szerkesztőhöz kell eljuttatnia, mint oly személyhez, aki e tekintetben rendelkezési joggal bír. Amennyiben pedig ezen kötelezettségéneik eleget nem tenn, úgy mulasztásáért a St.-ben foglalt kötelezettségénél fogva a felelősséget a felelős szerkesztőnek kell viselnie. Ez a felelősségviselés a St. szellemével amúgy sem ellentétes, annak keretébe szépen beleilleszkedik. De lege ferenda kívánatos volna annak kimondása, hogy a helyreigazító nyilatkozat a szerkesztőséghez is intézhető. A helyreigazító nyilatkozat törvényszerűségének az is kelléke, hogy azt a szerkesztő a panaszlott közleménynek az időszaki lapban való megjelenésétől számított egy hónapon belül kapja meg. Amennyiben u. i. ez az egy hónapi határidő letelt, úgy a felelős szerkesztő a nyilatkozatot nem köteles közzétenni. Ezen határidőre vonatkozóan pedig, — miként azt a bttő tvszék Bf. I. 1783/1937/5. számú ítélete is megállapítja —, a Btk. 112. §-a az irányadó, s mem a Bp. 11. §-a. A helyreigazító nyilatkozatot vagy az időszaki lap nyelvén, vagy az állam nyelvén kell megírni, s az csak ténybeli kijelentéseket, vagy tényállítás-óikra vonatkozó egyszerű cáfolatot tartalmazhat. Azt, hogy ez az eset forog-e fenn, vagy pedig a nyilatkozat oda nem tartozó elemeket is magában foglal, természetesen mindenkor csak a konkrét eset kapcsán dönthetjük el. A panaszosnak joga van ahhoz, hogy az eredetileg a törvényes kellékeknek meg nem felelő nyilatkozat szövegét a tárgyalás során módosítsa, s így most már a törvény szabta formának megfelelő nyilatkozatot terjesszen a bíróság elé. (St. 22. §. 3. bök.) Ezt a módosítást azonban még az ítélethozatala előtt be