Magyar jogi szemle, 1940 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1940 / 1. szám - A sajtóhelyreigazítási jogról

21 nukkal nem Ikell Lgiazolni, mert ezt a sajtótörvény sehol sem írja elő.1) A helyreigazító (nyilatkozat kérésére jogosult ezen személyek körét a St. 20. §. 6. bekezdése kiterjeszti,2) ez a kiterjesztés azonban csak a dörvény célját szolgálja. Ugyanekkor a St. 20. §. 7. bekezdése megszorítást is eszközöl, amennyiben kimondja, hogy „ha a kiskorú egyén, vagy a férjes nő a helyreigazítást önmaga kérte, a törvényes képviselő vagy a férj újabb helyreigazítást nem kívánhat." A St. 20. §. 6. bekezdésében foglalt személyek a helyreigazítást saját jogukon kívánhatják, nincs tehát szükségük külön meghatalmazásra. Ebből azokban szerény nézetünk szeriint még nem következik az. hogy külön meghatalmazás alapjain az ügyvéd, a panaszos nevében ne kérhetne helyreigazítást. A bírói gyakorlat e tekintetben nagyon ingadozó volt és mindmáig inkább arra hajlott, hogy az ügyvédtől ezt a jogot elvitassa.3) A bttő tvszék Bf. II. 7015/1938/4. számú jogerős ítéletén k indokolásában azonban már a következőket olvashatjuk: „A St. 20. §. 1. bek. értelmében sajtóhelyreigazító myilíatkozat közzétételét csak az kérheti, akiról valamely időszaki lap valótlan tényeket közöl, vagy pedig helyette ugyanezen §. utolsó előtti bekezdésében megnevezett egyéneik. Jelen esetben a helyreigazító nyilatkozat közzétételét nem az arra jogosult herceg X. Y., illetve helyette esetleg a fentiek szerint jogosultak kérték, hanem Dr. Z. O. ,.hercegi jogtanácsos", egy, az 1923. május hó 15-én kiállított; általános közjegyzői meghatalmazás alapján. Nevezett jogtanácsos azonbam a helyreigazító nyilatkozat közzétételének követelésére a kir. törvényszék megítélése szerint nem jogosult, mert e jog a sajtótörvény intenciója szerint oly személyes és kizárólagos, hogy általános meghatalmazás által ezen jog nem gyakorolható, de nevezett jogtanácsos nem is állította azt, hogy ily nyilatkozat [közzétételének kérésére herceg X. Y. részéről külön megbízást kapott volna." (Az aláhúzás tőlünk.) Ebiből az indo1) V. ö.: a bpesti kir. büntető járás-bíróságnak (r-öv.: bttő jb.) a bpesti kir. büntető törvényszék (röv.: bttö tyiszék) Bf. I. 3277/1937/4. számú ítéletével jogerőre emelt B. VI. 21.390/1937/2. számú ítéletével. 2) E bekezdés érielmében a kiskorú helyett törvényes képviselője, férjes nő helyett férje, elmebetegség vagy elmegyöngeség miatt gondnokság alatt álló helyett gondnoka, elhalt érdekében, úgyszintén távollét folytán vagy más alapos okból akadályozott egyén helyett hozzátartozója követelhet helyreigazítást. Azt viszont, hogy kik tekinthetők hozzátartozóknak, a Btk. 78. §-a írja elő. 3) így a bttő tvszék Bf. 1. 928/1936/3. .számú ítéletében kimondja: ,.A kir. törvényszéknek az a jogi felfogása, hogy a nyilatkozat közzétételét csak az követelheti, akire a lapközlemény vonatkozott, helyelte nyilatkozni senkinek, még a jogi képviselőjének sincs joga.*'