Magyar jogi szemle, 1940 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1940 / 15. szám - Dr. Alföldy Dezsőnek, a budapesti ítélőtábla elnökének beszéde a kir. ítélőtáblának 1940. évi szeptember hó 21. napján tartott ünnepi teljes ülésén

MAGYARJOGI SZEMLE Szerkesztő: Dr. ANGYAL PÁL, egyetemi tanár. Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS, vezérigazgató. Megjelenik havonként, július és augusztus hó kivételével. Szerkesztőség: Budapest, II., Árvácska-utca 5. Telefonszám ; 153-883. Egyes szám ára a melléklapokkal 2*40 P. 6 szám ára az első félévre 12*— P. 15. szám Budapest, 1940. október hó XXI. évfolyam Dr. Alföldy Dezsőnek, a budapesti ítélőtábla elnökének beszéde a kir. ítélőtáblának 1940. évi szeptember hó 21. napján tartott ünnepi teljes ülésén. Tisztelt Teljes Ülés! Mélyen tisztelt Ünneplő Közönség! Ünnepi ülésre jöttünk össze, hogy honfiúi szívünk mélyen átérzett lelkes örömének adjunk kifejezést a nemzet egész jövő életére kiható, várva várt esemény alkalmából. Felszabadult ezúttal a mi forrón szeretett Erdélyünk északi része a székelységgel s a nagy magyar Alföldhöz kapcsolódó területtel, — s így most már az egész Keleti Kárpátok természetadta védőbástyáján európai hivatásának megfelelően a magyarság áll őrt Nyugat védőkarjaként. A Gondviselés kegyes akaratából, a magyarság két évtizedes szakadatlan erőfeszítése folytán, és hála a legelső magyar ember hongyarapító bölcs országlásának, valamint nagy államférfiaink előrelátó, szívós munkájának s a tengelyhatalmak barátságának, visszakerültek Szent István birodalmához az égbekiáltóan igaztalan trianoni szerződéssel elszakított oly országrészek, amelyeknek nagyszerű magyarsága mindig oly közel állott szívünkhöz, amelyek megszentelt magyar történelmi hagyományok emlékeit őrzik, s amelyek évszázadokon át a magyar kultúrának annyi felbecsülhetetlen értéket adtak. És visszakerült mindez a Kárpátok medencéjében csodálatos módon megnyilvánuló erőknek: földrajzi, történelmi, gazdasági, népi és lelki tényezők hatásának szükségszerű folyományaként. S amikor az utolsó két évben egymásután jutottak vissza az esztelen békeparanccsal elszakított országrészek, napnál fényesebben bebizonyosodott, hogy — amiként azt első nagy királyunk isteni sugallata és ihlete folytán elgondolta és elrendezte, — itt á Kárpátok övezte dunai medencében a magyarság van hivatva a különböző népek, nemzetiségek egyesítésével állami közösséget fenntartani,