Magyar jogi szemle, 1940 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1940 / 13. szám - Visszatartási jog [Ismertetés]

280 rozása alig lehetséges. Hatálya, ereje eseteinek különfelesége szerint 'változik a teljes relativitás és az abszolutság, illetve dologiság között. A szerződésékből fakadó visszatartási jog, amely á hitelező ellenében emelt exceptio nem adimpleti contractus kifogásában merül ki, mint a relatív természetű kötelemből fakadó, maga is teljesen relatív jellegű. Nem egyéb, mint a szerződésnek egy fűződménye. Nem is jog tulajdonképpen, hanem csupán korlátja, kisebbedése a kötelezettségnek. Egészen más a jellege a visszatartási jognak, a szerződésen kívüli jogviszonyból származó számos esetekben; amidőn nem a saját szolgálitatásnak, hanem idegen dolognak (rendszerint a hitelező dolgának a visszatartartásában nyilvánul meg. Pl. amidőn a letéteményes 'visszatartja a letett dolgot ama károk fejében, amelyéket a letett dolog okozott, avagy a birtokos kéri a beruházások megtérítését a tulajdonossal szemben. A visszatartási jog járulékos természetű (accessorius) jog, mely az alapul szolgáló követeléssel szűnik meg. Átruházható, de csak úgy, mint a zálogjog, kapcsolatban az alapul szolgáló követeléssel. A visszatartási jog perbeli érvényesítése történhetik viszontkeresettél vagy kifogás emelésével. Foglalkozik a szerző azzal a kérdéssel is, nincs-e módjában a hitelezőnek az adós ellenikövet ellésének a biztosításával megelőzni illetve hatálytalanítani a visszatartási joigot. A kétoldalú szerződésekből fakadó visszatartási jog eseteiben erről nem lehet szó, ellenben fennforoghat a biztosítás megengedhetőségének a kérdése ott, ahol az ellenkövetelés bizonyos önállósággal bír. Pl. a birtokos beruházásai, a haszonkölcsönbevevő költekezései, a letett dolog által okozóit károk esetében. Ilyen esetekben is azonban csaic dologi biztosíték adásának a lehetőségéről lehet szó. Érdékesen fejtegette a szerző a visszatartási jog kizártságának az eseteit és azt, hogy a visszatartási jog gyakorlásának a megengedhetősége szempontjából mennyiben jöhet figyelembe az adós jó vaigy rosszhiszeműsége? Véigül szemlbeállítja a visszatartási jogot a megtartási joggal, a zálogjoggal és a beszámítással és élesen körvonalazza az ezen intézmények közt fennforgó különbséget. Hibaigazítás. Lapunk 1940. júniusi számában dr. Cziglányi Aladár „A felülvizsgálat korlátozása" c. cikkében a 214. oldalon a 4. sz. jegyzetben elírás folytán az foglaltatik, hogy dr. Schuster Rudolf Mészáros álláspontja mellett szállt síkra. — A helyes szöveg szerint dr. Schuster Rudolf dr. Ruhmann • Emilnek a fellebbviteli értékhatárok leszállítása mellett elfoglalt álláspontja mellett szállt síkra. 8525 Attila-nyomda részvénytársaság, Budapest. II. kerület, Szász Károly-utca 3—5. — Telefon: * 15a-080. Igazgató: KULCSÁR ANDOR.