Magyar jogi szemle, 1940 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1940 / 1. szám - Az alkalmazottak joglemondásának érvényessége

15 1849. előtt Magyarországon született, a harmadik bekezdés a) pontja és a hatodik bekezdés értelmében részben korlátozott nemzsidó. Keresztény Klárával 1928-ban kötött házassága révén azonban megvalósítja a b) pont tényállását és ezzel szabad minden korlátozástól. A c) pont alapján most már az 1930-ban született fiuk is ilyen korlátlan nemzsidó. Ez a fiú; legifjabb Fekete Jakab 1950-ben elveszi Szerencsétlen Klárát, aki zsidónő. Majd özvegységre jutván 1952-ben elvsszi Árja Mária fajtiszta nemzsidó leányt. Az 1950-ben kötött házasságával azonban legifj. Fekete Jakab a negyedik bekezdés értelmében elveszítette a második, illetve harmadik bekezdés kivételei közé számíttatás jogát és ezt az 1952. évi házasságával sem nyerheti most már vissza, miután a b) pont alkalmazásának feltétele, az 1939. január í.-i időhatár már elmúlt. Legifj. Fekete Jakab tehát végleg zsidónak tekintendő és Árja Máriával kötött házasságából származó gyermekei, akiknek nagyszülői között pedig egyetlen zsidónak tekintendő személy sincs, mind keresztény vallású zsidók lesznek, mert 1939. május 5-e után születvén, reájuk sem a második, sem a harmadik bekezdés nem terjed ki, hanem ők csak az első bekezdés utolsó mondata szerint bírálandók el és így náluk csak az az egy kérdés az irányadó, vájjon ők a zsidónak tekintendő legifj. Fekete Jakabnak ivadékai-e? Ugyanezen az alapon lesznek zsidónak tekintendők legifj. Fekete Jakab unokái, dédunokái, ükunokái, stb. is ad infinitum, tekintet nélkül arra, hogy ezek az ivadékok egyébként (legifj. Fekete Jakabtól eltekintve) kizárólag tisztavérü nem zsidó felmenők leszármazottjai. Az ükunokának, összesen harminc felmenője (két szülő, négy nagyszülő, nyolc dédszülő és tizenhat ükszülő) közül csak egytlenegy ükszülő a zsidónak tekintendő személy, ő maga azonban mégis zsidónak tekintendő lesz, holott ha ez az ükunoka 1939. május 5-e előtt született volna, akkor még csak szó sem lehetne arról, hogy zsidónak tekinthessék. A törvény hatálybalépése előtt született személyeknél tehát a zsidónak tekintendő személytől való leszármazás nem feltétlenül minősít zsidónak és nem is véglegesen, míg a törvény hatálybalépése után születetteknél a zsidónak tekintendő személytől való leszármazás feltétlenül és véglegesen zsidónak minősít. A törvény hatálybalépése előtt született személyek még jogegyenlőségben születtek, ők tehát az élveszületés tényével jogok alanyává és birtokosává lettek és így a jogegyenlőség jogát is megszerezték. Ezektől a törvény — az asszimiláció törvényben meghatározott ismérveinek fennforgását figyelembevéve — nem vonja el a már megszerzett jogegyenlőséget. A később születetteknél azonban, akik a már születésük előtt megszűnt jogegyenlőséget nem szerezhették meg, a törvény az asszimiláció semminő