Magyar jogi szemle, 1940 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1940 / 13. szám - Tettazonosság - személyazonosság

265 azt az eseményt örökíti meg. Tagadhatatlan, hogy ebben az esetben mindkettő által elkészített fénykép ugyanarra a dologra vagy eseményre fog vonatkozni, annak ellenére, hogy a két kép között kisebb-nagyobb eltérések, esetleg igen lényeges különbségek lesznek, tehát ha a képek nem is lesznek egymással tökéletesen egyenlők és egyezők! Ezt a hasonlatot átvíve most már a vádbeli tényleírásban, valamint az ítéleti tényleírásban foglalt eseményre, eseménysorozatra s amennyiben ez valamilyen eredménnyel járt, annak eredményére nézve az azonosság azt követeli meg, hogy mindegyik ugyanazt az eseményt, esemény-sorozatot és eredményt rögzítse meg34, de semmiesetre sem jelentheti azt, hogy a két tényleírás egymással egyenlő vagy egyező legyen a legapróbb részletekig. Ha az így értelmezett azonosság megvan a két tényleírás között, akkor annak ellenére, hogy közöttük — a vádoló és az ítélő funkciók eltérő jellegéből folyó, vagy a valóság megállapíthatására rendelkezésükre álló eszközök különbözőségéből okszerűen következő35 kisebb-nagyobb eltérések, esetleg lényeges különbségek is lesznek, — a tettazonosság fennforgása még sem lesz tagadható. Az azonosság ugyanis nem jelent szükségszerűen egyezőséget! Ennek nyomatékos kiemelése különösen azért fontos, mert vannak egyrészt olyan tevékenységek, amelyeknek azonossága mellett más-más eredmény (testisértés-halál) következhet be és a két eredmény úgy mennyiségileg, mint minőségileg különbözhet egymástól, — másrészt pedig vannak olyan eredmények, illetve állapotváltozások, amelyek többféle módon, többféle elkövetési cselekmény megvalósítása vagy esemény bekövetkezte által is létrejöhetnek.36 Birckel37 a tettfogalom helyes meghatározása után téves útra tér, mikor a tettazonosság fogalmába a cselekmény egyenlőségének kérdését helyettesíti be azzal a megokolással, hogy 1,4 Az lenne az ideális, ha a valóságot oly pontosan és hűen adnák vissza, mint a fénykép, különösen a hangos film. Ebben az esetben nem kellene a tettazonosság megállapítása végett segítségül vennünk a „védett érdeket", a tettazonosság problémája fel sem merülhetne. 35 Pl. a bíróság a tanút megesketheti, a vádhatóság * kénben nem. 36 Ilyen pl. a halál, amely beállhat természetes vagy mesterséges ok következményeként. Mesterséges módon aztán ember* tevékenységtől függetlenül (véletlen szerencsétlenség), vagy emberi tevékenységgel kapcsolatosan jöhet létre. Ez utóbbi esetben ismét bekövetkezhet másnak fel nem róható módon (öngyilkosság, ítéletvégrehajtás) és másnak fehóbató módon és pedig akár szándékos, akár pedig gondatlan cselekmény folytán. Mindkét esetben nagyon sokféle tevékenység révén következhet be valakinek halála, így pl. szúrás, lövés, fojtás, akasztás, vízbefullasztás, mérgezés, éheztetés, stb. 37 Birckel: i. m.