Magyar jogi szemle, 1940 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1940 / 13. szám - Testvértartási kötelesség, mint kötelezettség

252 csak, mint alapot állapítja meg, de éppenúgy, mint az örökjogban, megköveteli, hogy az alap fennforgása mellett bizonyos további jogi tények, vagyis bizonyos törvényszabta előfeltevések (B. G. B. 1602., 1603. §.) is beálljanak, pl. szükségesség, teljesítőképesség, stb. A német törvénykönyv szerint is a tartás mértéke lehet „illő", a vagyoni helyzetnek és a társadalmi állásnak megfelelő (Standesmássiger Unterhalt, B. G. B. 1610 §.), avagy „szűkös" (Notdürftiger Unterhalt, B. G. B. 1611. §.), amely csak a szükséges tartás szolgáltatásra irányul. Addig tehát, amíg a törvényszabta előfeltevések be nem állanak, a tartási kötelezettség csak, mint állandó kilátás, erkölcsi és jogi lehetőség, mint latens jog forog fenn. Azonban ez folytonos és újból megújuló jog, mint a vérségi kapcsolathoz tapadó jog, és így az egyes törvényszabta esetektől eltekintve, el nem veszthető jogosultság. A német polgári törvénykönyv a testvérlartási kötelezettséget nem állapította meg. Érintetlenül hagyta azonban a német birodalom kötelékében levő, akkor még külön egységet alkotó egyes államok idevonatkozó külön jogait. (Einführungsgesetz Art. 64. Staudinger: Kommentár zum B. G. B. 1926. 900. S.). A porosz jog (Preussisches Landrecht) azonban (63. §.) kölcsönös tartási kötelezettséget állapít meg az egytestvérek (az egész testvérek), valamint a féltestvérek között („Die gegenseitige Unterhaltspflicht auch für voll- und halbbürtige Geschwister. Staudinger: id. m. 901. 1.). A porosz Landrecht e rendelkezése érvényesült a német polgári törvénykönyv I. javaslatánál, amely az egyenes ágon lévő rokonok mellett a testvérek kölcsönös tartási kötelezettségét is megállapította és pedig az utóbbiakat illetően csak a szűkös tartást („letztere nur zur Gewáhrung des notdürftigen Unterhalts verpflichtet". Motive IV. 679., 699.). A II. javaslat azonban a testvérek között fennforgó törvényes tartási kötelezettséget nem tartotta fenn (Reichtagskommission 2061. 1.). A véregység elvét hatékonyabban juttatta érvényre a svájci polgári törvénykönyv, amely az organikus nemzeti felfogást az individualisztikus szempontok fölé emelte. Már annakidején, amikor 1908. évben érvénybe lépett, a haladás értékeszméje szolgálatában a civilizáció cselekvésformáját az élethez közelebb hozta. A belső lelki érzület, a moralitás emelkedésének, örökértékűségének nagyobb lehetőségét biztosította. A családi vagyon szerves egybeforrását, a családközösség és a családi összetartozás megerősítését a családi vagyonközösség létesítésével is biztosította, (Art. 335. Familienstiftungen, Familiengemeinschaft), avagy, amint az Art. 336. megállapítja, a családközösségi szervezet — Gemeinderschaft — intézményét megteremtette. Törvényszabta formában és módon a vagyont az illető családdal azzal kötötte egybe, hogy a rokonok az öröksé-