Magyar jogi szemle, 1940 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1940 / 11. szám - Angyal Pál: Pénzhamisitás, hamis tanuzás és hamis eskü. Hamis vád [Könyvismertetés]

236 alkalmat adott. Magyary fejtegetései és tanítása — amennyiben azok a jogszabályok változása következtében tárgytalanokká nem váltak — ebben az új kiadásban is változtatás nélkül helyet találtak; ha azonban egyik vagy másik jelentősebb kérdésben az újabb jogirodalom vagy a bírói gyakorlat Magyarynak a könyv szövegében foglalt álláspontjától eltért, erről az átdolgozó a jegyzetekben számot adott. Ez is kétségtelenül hozzájárul ahhoz, hogy a munka az élő jognak és a perjogi tudomány mai állásának hü képét nyújthassa. Magyary Gézának a mü főanyagát tevő tanítása és tudományos munkája már régóta közkincse a magyar jogéletnek; vele szemben az ismertetőnek nem lehet más feladata, mint még egyszer hálás kegyelettel meghajtani az elismerés zászlaját. A következőkben tehát csak Nizsalovszky munkájával — az új joganyag feldolgozásával — kapcsolatban kívánok néhány, részben méltató, részben bíráló megjegyzést tenni. Teljes mértékben osztom az átdolgozónak azt a nézetét (101. 1. ), hogy a Te. 2. §-ának a rendelkezése nem pontos, mert valójában a Pp. 1. §-ában felsorolt ügyek a járásbíróság hatáskörébe tartozhatnak akkor is, ha a községi bíróság hatáskörébe vannak utalva. Az átdolgozó által etekintetben felhozottakhoz még csak azt tenném hozzá, hogy nem csak fizetési meghagyásos eljárás esetében és a Pp. 758. §. 3. bek.-ben, 761. §-ában és 765. §. 2. bek.-ben megjelölt kivételes esetekben tartoznak a járásbíróság hatáskörébe, hanem általánosan. Hatályban maradt u. i. a Pp. 763. §-ának az az általános szabálya, hogy a községi bíróság határozatával eldöntött ügyet a meg nem elégedő fél a járásbíróság elé viheti. Ilyen esetekben a járásbíróság — amely mai jogunk szerint sohasem fellebbviteli bíróság — elsőfokú bíróságként jár el; már pedig a Pp. 1. §-ában az ügynek a járásbíróság hatáskörébe tartozása épen azt jelenti, hogy az ügyben a járásbíróság elsőfokú bíróságként eljárhat. Az, hogy a járásbíróság eljárását más, — így a községi bíróságnál indítandó — hatósági eljárásnak kell megelőznie, a Pp. 180. §-ának 2. pontja alá eső pergátló körülmény, de fogalmilag nem érinti a hatáskör kérdését. A felülvizsgálat korlátozására irányadó értékhatárokat a mü két helyen is ismerteti, a 116. és 562. lapokon; de sajnálatos módon mind a két helyen tévesen, 3.000 pengőben jelöli meg a törvényszék mint fellebbezési bíróság ítélete tekintetében irányadó értékhatárt, a 49.000/1930. I. M. sz. rendelet 2. §-ának 5. c. pontjában írt 2.000 pengő helyett. Az ugró felülvizsgálat megengedettségének a kérdésében (119. 1.) az átdolgozó a törvény hézagát helyes értelmezéssel tölti ki akként, hogy a felülvizsgálati értéket annak a feltételezésével kell megállapítani, hogy a fellebbezési bíróság ítélete — ha létrejött volna — a meghozott elsőfokú ítélettel egyező tartamú lenne. Helves értelmezéssel és nagy alapossággal fejti ki az átdol-