Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)
1939 / 2. szám
48 törvényalkotásban a képviselők (még pedig egyedül a tanácskozás és a szavazás módját irányító szabályok által korlátozott véleménynyilvánítás útján) maguk vesznek részt, mert a törvényhozói hatalom gyakorlása a törvényhozói szerv, nem pedig a végrehajtó hatalmi szerv feladata. Ebből következik, hogy a törvényhozás a maga hatáskörét — egyes kijelölt ügyekre, meghatározott időre, sőt, mint az ú. n. Felvidéki törvény 4. §-ában történt, területileg is korlátozott hatállyal — a kivételes helyzet által indokolt rendkívüli esetben, amikor ezt az életviszonyok váratlan és gyors változása megkívánja — átruházhatja ugyan, azonban korlátozás nélküli átruházást általános felhatalmazás alakjában az alkotmányosság alapelvének súlyos sérelme nélkül nem tehet. * Ami már most a visszacsatolt felvidéki területekre az állami főhatalom másik ágának: a végrehajtó hatalomnak kiterjesztését illeti, a végrehajtó szervek kijelölése, az állami és önkormányzati közigazgatás megszervezése a többször felhívott t.-c. 4. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kibocsátott 9330/1938. M. E., illetve 9800/1938. M. E. számú rendeletekkel — bár egyelőre részben ideiglenes alakban — ugyancsak megtörtént. A visszatért területrészeknek a régi vármegyékbe beolvasztása, a visszacsatolt területen — a járási önkormányzat megszüntetésével — a vármegyei, a (törvényhatósági jogú és megyei) városi és a községi önkormányzati testületi szerveknek az átmenet megkívánta és csak az átmeneti időre érvényes eltérésekkel történt megalakítása tehát az eredeti állapot visszaállításának, az alkotmányossághoz, a jogfolytonossághoz és a történelmi múlthoz ragaszkodás nagy elvének egyedül helyes és szükséges alkalmazása volt. A 9330/1938. M. E. számú rendelet 29. §-a (1) bekezdésének azzal a rendelkezésével pedig, hogy az országos érvényű általános közigazgatási jogszabályok hatálya 1938. évi december hó 22. napjától kezdődőleg, a pénzügyi jog szabályainak hatálya pedig a 9800/1938. M. E. számú rendelet szerint 1939. január 1-től kezdődően a visszacsatolt felvidéki területekre is kiterjed, a végrehajtói hatalom anyagi jogszabályai is visszanyerték ott hatályukat. * A hivatkozott rendeletek most idézett rendelkezései egyben — bár csak közvetve — azt is jelentik, hogy a közigazgatási bíráskodás a visszacsatolt területeken immár hatálybalépett. A felvidéki területek visszatérése ekként a bíróságunk működésére is jelentős mérvben kihatással van. még pedig elsosorban a bíróság ítélkezése, másodsorban pedig a bíróság adminisztrációja szempontjából. *
