Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 1. szám - A vérvizsgálat és a természetes apaság kérdése

39 zeti szocialista rendszernek pedig a feladata a nép életének előmozdítása, jobbá, kellemesebbé és boldogabbá tétele. A liberális érában a pozitív jognak az volt egyik főfeladata, hogy az egyedeknek jogi helyzetét rendezze, azok polgári és egyéb szerzett jogait konzerválja. Ezzel szemben a nemzeti szocialista áílam berendezkedésében az irányzat az, hogy a közösség életfejlődését lehetővé tegye, ezt szabályozza s épen ezért itt nem a jogi forma, hanem a jogeszme a mérvadó. A nemzeti szocialista államban a közjog túlszárnyalja a magánjogot, mert lényegénél fogva közösségi eszmék, érdekek és törekvések szolgálatában áll. Ez a magánjog is ismeri ugyan a szerződési szabadságot, de a közvetlenül a közösséget érintő és ezekkel kapcsolatos érdekek magánjogi védelme csak közhatalmi intézkedések alá esik, mert a népi alapon felépült nemzeti szocialista államban úgy a magánjog, mint a közjog a közösség joga („Gemeinschaftsrecht"). A nemzeti szocializmus főtörekvése, hogy megalkossa a népben a politikai egységet, ez az eszme vonul végig a magánjog és a közjog egész vonalán, a jognak is tehát ennek a célnak a szolgálatában kell állania. — A nemzeti szocialista állam a nép akaratán nyugvó „Führer-Staat", egyben centralizált tekintélyállam: „AutoritáísStaaf' is. Hindenburg elnök halála után a birodalmi elnöki és a birodalmi kancellári állás egy személyben: Hitler Adolf személyében egyesittetett, a kinek hivatalos címe: „Führer und Reichskanzler". Ő a birodalmi kormány közreműködése mellett a legfőbb törvényhozói hatalom, e mellett végső fokon döntő kormányelnök és a birodalmi közigazgatás csúcsa. Az előadó előadását ama nézetnek magyar szempontból való elítélésével <végezte, mely szerint egy nemzetnek sem szabad görcsösen ragaszkodnia régi alkotmányához s ha a nemzet érdeke úgy kívánja, az új, megfelelőbb alkotmánnyal kell kicserélni. A magyar történelmi alkotmány ugyanis rugalmas, a melynek állandó fejlesztése, életképessé tétele mindig lehetséges. A nagy tetszéssel és figyelemmel hallgatott előadás után a közgyűlés szokásos napirendjét tárgyalta le. Előadás a pénzügyi jogorvoslati eljárás reformjáról. A Magyar Jogászegylet pénzügyi jogi szakosztálya dr. Vargha Imrének, a legfőbb állami számvevőszék elnökének elnöklete alatt múlt hó 9-én előadó ülést tartott, amelynek tárgya dr. Nagy Dezső Bálint m. kir. közigazgatási bíró „A pénzügyi jogorvoslati eljárás reformja, különös tekintettel a közigazgatási bíróság hatáskörére" című előadása volt. Az előadó a kormánynak azt a tervét vette beható kritika alá, mely szerint egyes adónemeknél a jogorvoslati eljárásban az ú. n. „zsűri" gondolatot kívánja megvalósítani. Ez a zsűri egyes adónemeknél, mint jogorvoslati fórum a közigazgatási bíróság helyébe lépne. Ez tehát a közigazgatási bíráskodás és így a jogállamiság sérelmét jelentené, mert sérelme a jogállamiságnak az, ha a közigazgatási bíráskodás alól elvonunk oly ügyeket, amelyek az e tekintetben kiforrott