Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)
1939 / 1. szám - A vérvizsgálat és a természetes apaság kérdése
34 előadótermében volt, szépszámú közönség előtt. Előadásom eredménye, miszerint a meggyőződéses bűntettesek büntetése nem privilegizálható, s bűnelkövetése csupán a bíró által értéke helő esetleges enyhítő körülményként: osztotta a bulgár jogi közvélemény helyeslését. Látogatást tettem Jotoff igazságügyminiszternél, Filov kultuszminiszternél, Abramoff vasútügyi miniszternél (volt koronaügyész, egyik kiváló jogászuk), ahol mindenütt alkalmam volt a bulgár büntetőjogi reformtörekvésekről tájékozódni és egyben arról a forró kívánságról meggyőződni, mely a bulgár vezető körökben megnyilvánul a magyar-bulgár kultúregyezmény iránt. Bulgária eddig is nagyon sokat köszönhet a magyar vallás- és közoktatásügyi minisztérium és egyetemeink megértő baráti támogatásának. Tudomásom szerint jelenleg 56 egyetemi hallgató és hallgatóm") tanul csak a budapesti egyetemeken és főiskolákon majdnem teljesen ingyen. Ezzel szemben a sófiai egyetemen nincsen magyar hallgató. E bulgár hallgatók azonban — sajnos — legnagyobbrészt azok sorából kerülnek ki, akik a rendkívül szigorú és nagy mértékkel mért szellemi numerus clausus folytán a bolgár egyetemről kiszorultak. Ezek intézményes szelektálását a majdan létesítendő kultúregyezmény hivatott elvégezni, mert a jelenlegi helyzet nem válik egyik országnak sem a javára. Meg kell emlékeznem arról az eléggé nem értékelhető, rendkívüli munkásságról, melyet dr. Fehér Géza professzor végez a magyarbulgár kapcsolatok kiépítéséért. Filov kultúszminiszter a legnagyobb dicséret hangján emlékezett meg előttem róla, ,,akinek Bulgária múltjában és jelenében annyit köszönhet." Mint a „Magyar Jogi Szemle" főszerkesztője baráti kapcsolatot létesítettem a bulgár jogászvilág folyóirataival és egyesületeivel az állandó cikkcserére vonatkozólag. A bulgár kriminológiai társaság összejövetelén alkalmam volt megismerkedni a bulgár kriminalisták páratlan tudású és átfogó műveltségű vezetőjével, Mitakoff dr.-ral, Dimitre A. Guerdjicov közigazgatási bírósági tanácselnökkel, aki a fiatalkorúak kriminalitása ellen küzdő egyesület elnöke. A bulgár büntetőjogi professzorok: Dolaptschieff, Saronoff, Jabinski intézeteit is megtekintettem. A büntetőjog tudományát a sófiai egyetemen meglehetős széles körben és mélységben művelik három professzorral. Rendkívüli hatást gyakorolt rám Dikoff professzor, a magánjog tanára, aki a politikailag is egyik jelentős pártnak, a Zankoff pártnak alelnöke és egykori igazságügyminiszter, Wladikin, a jogi kar prodékánja, aki a legnagyobb magyarbarát a sófiai egyetemen. Ghénov nemzetközi jogi professzor pedig a bulgár revizionizmus vezére. Utamat, melyen szemináriumi munkatársaim, dr. Jenes Árpád, Riemer Ödön és Toldy Ősz Iván is elkísértek, minden vonalon Vassil Gregor Sprostranoff, neves bulgár újságíró, a rádió egykori igazgatója készítette elő. A magyar követség, élén gróf Woracziczky Olivér követ és