Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 1. szám - A vérvizsgálat és a természetes apaság kérdése

32 tropológiai jellegek is figyelembe veendők. Ez a kérdés azonban e cikk keretét meghaladja. A 'vérvizsgálatokon kívül a biztos analízis céljára, egyéb öröklődő antropológiai vizsgálatokat is folytatnak már, így az ujj- és tenyérlenyomat vizsgálatokat, melyek bizonyos értékű felvilágosítást nyújthatnak, a származást illetőleg. Hazánkban ezeket a vizsgálatokat, apasági kereseteknél még mindez ideig nem használták, Németországban azonban már igen. Nem kétséges tehát: az orvosi tudomány mai állása szerint az, hogy pozitíve a ,,perbe állított" egyén a gyermek apja-e, ma ez még meg nem állapítható, — de meggyőződésem szerint, még kezdeti stádiumban van az az orvosi kutatás-eredmény is, hogy negatív formában a ,,perbe állított" egyén nem lehet a gyermek apja. Az orvosi tudomány vérvizsgálati eredménye még nem elég meggyőző erejű, hogy a bírói gyakorlat, a törvényes vélelmet feladja. Kétségtelen, hogy az orvosi tudományok haladásával, a jog sem zárkózhatik el azok újabb eredményeinek elfogadása elől, mihelyt azok meggyőző erejűek lesznek. Németországban már annyira komolyan veszik a vérvizsgálatot, hogy adott esetben egy anyát, aki az általa indított gyermektartási perben esküt tett arra, hogy csakis az alperessel közösült a kritikus időben, az ügyész vád alá helyezte, a bíróság pedig elítélte, mert a vérvizsgálat eredménye azt mutatta, hogy a gyermek nem lehet az illető férfitől való. E kérdésre vonatkozólag érdekes statisztikai összeállítást közöl Verschner német fajbiólógus, az ,,Erbpathologie" című művében, amelyben 50 bírósági szakvéleményt ismertet, amelynek eredményeként, a fenti alapon végzett vizsgálat szerint, a szakvélemény: kizárta az apaságot 7 ízben, — valószínűtlennek vélte 7 ízben, — eldönthetetlennek vette 8 ízben és valószínűnek tartotta 28 esetben. Lehetséges, hogy a természettudományok fejlődése e téren idővel még hozzásegíti a jogot, a maga igazi eszméjéhez, hogy a férfi de jure is a csupán de faktó tőle származó gyermeknek legyen az ítéletek szerint az apja. SZEMLE A Magyar 3ogi Szemle huszadik évfolyamának küszöbén érthető megilletődéssel köszöntöm immár a kétezret erősen meghaladó számú olvasó táborunkat. — Nehéz időkben indultunk utunkra. 1920. évi január 1-én megjelent első számunkkal. — A háború rettenetes pusztításai s a vörös terror leírhatatlan gazdasági és erkölcsi rombolásai után léptünk a magyar jogászvilág elé abban a reményben — mint ezt Wlassics Gyula „Jogi szakirodalmunk feladatai" című bevezető tanulmányában jelezte,