Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 11. szám - Csábítás, Jegyszegés és a Jog. Irták és összeállították: dr. Ungár Margit és dr. Hajnal Henrik. 1939. 171 l. [Könyvismertetés]

380 vizsgálja, amint azok a mai államok, különösen az ú. n. tekintélyuralmi államok szakíróinak felfogásában jelentkeznek, majd behatóan foglalkozik a közigazgatási bíráskodás szerepével a mai államban. Eisősorban a mai Németbirodalom felé fordul figyelme. Jellemző példákkal mutatja be, hogy még akkor is, amikor — mint ebben az esetben — az elmélet a gyakorlat után igazodik, akkor is lehet kettős értelmezés: a német szakírók egyik csoportja a régi elméletek továbbfejlesztésével, a másik csoport azok teljes elvetésével alapozza meg elméletben ugyanazt a közigazgatási, illetve államvezetési gyakorlatot. Józan és megfontolt a tanulság, amit Martonyi János a mai államok vezető jogászainak megnyilatkozásaiból levon: „A XX. századbeli fejlődésnek leglényegesebb eredménye . . . , hogy a jogi szempontok elvesztették az állami cselekvés megítélése szempontjából élvezett kizárólagosságukat, sőt túlsúlyukat is. Ma már a közigazgatást nem tekinthetjük merőben jogi funkciónak ... A mai állam — legyen az akár ú. n. diktatúra, akár ú. n. demokrácia — az államhatalmi ágak viszonyának megváltoztatása és a végrehajtási tevékenység célszerű megszervezése által az eredményes cselekvés jobb feltételeit igyekszik magának elsősorban biztosítani/" (67. old.) „A közigazgatásnak a racionalitás, a gyakorlati célszerűség szempontjából való értékelése persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy mellette a jogállam vívmányait feleslegeseknek minősítsük és a jogszabályok betartására ne vessünk ügyet ... A jogi szempontot egy állami rendszer sem tudja nélkülözni.' Ezért „változatlanul fenn kell tartani u. közigazgatás cselekményeinek jogi szempontból való ellenőrzését, a közigazgatási bíráskodás intézményét." (68. old.) A közigazgatás jogszerűségének fogalma tehát nagy átalakuláson megy keresztül, de feleslegesként el nem vethető, ez Martonyi János könyvének tanulsága. Ezt a tanulságot külföldi és magyar tudósok és vezető jogászok hosszú sorának véleményeiből, megnyilatkozásaiból szűri le. Levonható végül józan tanulságként, hogy a közigazgatásnak a mai államhoz való viszonyát tárgyaló elméletek közül azok, amelyek a közelmúlt túlzásiaból eredő hibák miatt hirdetik a régi elméletekkel való gyökeres szakítást, azok sem nem gyökeresen újak, sem nem tökéletesen kialakultak. Sokkal szilárdabb alapon állanak azok az elméletek, amelyek a mai cselekvő állam megkívánta szükségletekből, magából a mai közigazgatás nagy átalakulásából vezetik le azokat az elveket, amelyek szerint a XX. század közigazgatása — és vele az állam — tökéletesen és eredményesen munkálkodni képes. Gőbel József 7467 Attila-nyomda részvénytársaság, Budapest. II. kerület, Szász Károly-utca 3—5. — Telefon: *150 -080. Igazgató: KULCSÁR ANDOR.