Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 11. szám - A fascista büntetőjogi reform

372 tartásnál szerző igen szépen fejtegeti ennek a kérdésnek a fontosságát, mert a legnagyobb nemzeti értéknek biztosításáról, a gyermek helyes tartásáról és felneveléséről van szó. Ebben a szellemben tárgyalja szerző ezt a kérdést és kiemeli, hogy a gyermektartás magában foglalja az élelmezést, ruházatot, nevelést, taníttatást és gyógykezelést. A gyermektartás tartalmával, módjával és végül az unokatartással igen instruktív módon foglalkozik a szerző. A mostoha és az örökbefogadott gyermek tartásjogával, az örökbefogadás jelentőségével és az abból folyó követelésekkel és igényekkel, a szülő és nagyszülő tartásával szerző* szintén behatóan és a Magánj. törvényjavasl. rendelkezéseire utalva részletesen foglalkozik, és azután áttér a könyv negyedik részére, t. i. a házastársi tartásjogra. Ezt a szerző különös nagy gonddal dolgozta fel. A házastársak egymáshoz való viszonyát általános szempontokból, különösen a tartásra vonatkozólag, szerző részletesen megbeszéli és azután rámutat arra, hogy a nőtartásnál főkép három csoport jön figyelembe: nőtartás a házassági együttélés alatt, továbbá a házastársak különélése alatt és végül a házasság megszűnése után. Ezután áttér az egyes kérdések beható boncolgatására, még pedig elsősorban az ideiglenes nőlartásra. Helyesen hangsúlyozza, hogy ez akkor jár, ha a különélés a nő hibáján kívül következett be és ebből kiindulva ezután felsorolja azokat az eseteket, melyekben a tartás jár, ha a férjet nem is terheli vétkesség. Ennek részletes megbeszélése után szerző foglalkozik az ideigl. nőtartás kérdésével a bontó per keretén belül, rámutatva a Ht. 102. Pp. 674. és Ht. 98., 99. §-aira és kiemeli az említett per keretén kívüli és azon belüli ideigl. nőtartásnak egymáshoz való viszonyát és hosszú fejtegetésekkel oda konkludál, hogy ezt a két ideiglenes nőtartást összehangba kellene hozni; fejtegetéseiben a bír. gyakorlatot szigorú, de többször helytálló bírálat alá veszi. Az ideigl. nőtartás tartamára vonatkozólag szerző helyesen azt mondja, hogy amíg a bontó peren -kívüli az életközösség megszakításával kezdődik, addig a bontó per keretén belüli kezdet a különélés elrendelésével kapcsolatosan nyer megállapítást. A megszűnési okok, illetve időpontok közt felsorolja szerző a nő halálát, a férj halálát, az elévülést vagy elenyészést, az életközösség visszaállítását és az érdemetlenséget, mely utóbbi kérdés igen beható tárgyalásban részesül. A nőtartás mérvének, módjának és biztosítása kérdésével behatóan foglalkozva és különösen arra rámutatva, hogy a ' nő vagyona befolyásolhatja a nőtartás mérvét, felveti a szerző azt a kérdést, vájjon lemondhat-e a nő az ideigl. nőtartásról? Ez a kérdés jogirodalmunkban részletesen lett tárgyalva; és habár dr. Tóth Gy. nagy tekintélyével és szép argumentumokkal arra — a szerző által is elfogadott — álláspontra helyezkedik, hogy ily előzetes lemondás jogilag hatálytalan, a magam részéről ellenkező felfogásban vagyok, amelynek részletes indokolása azonban ez alkalommal túlmesszire vezetne.