Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 11. szám - A fascista büntetőjogi reform

366 mint az a tervezet is készen áll, amely az egyházi hatóságok és egyházi hatósági közegek fokozottabb védelmét fogja biztosítani, bizonyságát adva ezzel annak a magasabb erkölcsi szellemnek éj mély vallásos érzésnek, amelyet a magyar nép a mai időkben iis megőrzött. Az államtitkár jelezte, hogy előkészítés alatt van a részvényjog reformja, még pedig annak a tervezetnék az alapján, amely — az államtitkár szavaival élve — világhírű kereskedelmi jogi szakértőnk: Kuncz Ödön egyétemi professzor közreműködésével készült. Hogy szükséges-e a büntetőjog általános revíziója, az egyelőre megvizsgálás alatt áll. Legalább iis részleges revízió azonban mindenesetre szükséges büntető törvénykönyvünkön. Mindezzel szemben a magánjogi törvények reformja ma nem időszerű és nem célszerű — jelentette ki Antal István államtitkár. Hogy mennyiben követeli meg az új korszellem a sajtójog reformját, azt az államtitkár következő kijelentése demonstrálja, amelyben egyszersmind a reformnak az iránya is kifejezésre van hozva: ,,A kulturális állam fogalmával feltétlenül összefüggő feltétel az egyéni véleménynyilvánítás és szabadság, ez azonban csak addig engedhető meg, míg a nemzet magasabb érdekeit nem sérti." Ez azt jelenti, hogy a liberális kor individuális sajtójoga helyébe azt a sajtójogot kell állítani, amely a nemzeti közérdek szolgálatába képes lépni. Rendkívül figyelemre méltó az államtitkárnak az a kijelentése, mely szerint nincs nagyobb veszedelem, mint 'idegenből lemásolni jogi intézkedéseket és alkotmányos intézményeket. Hogy ez nem frázis, hanem élő valóság, az államtitkár mindjárt b'zonyítékkal is szolgált.. Emlékeztet ugyanis arra, hogy a mult században a külföldről, főleg a németektől lemásolt pénzügyi-, váltó- stb. jog alkalmazása oda vezetett, hogy a mezőgazdaság alapjaiban megrendült, mert a magyar földműves nép és a gazdatársadalom egyenlőtlen fgyverékkel volt kénytelen a kibontakozó ingótőlke túlhatalmával szemben harcot vívni. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy azok a jogalkotások és jogelvek, amelyek a magyar nép eredeti szellemiségével és sajátos gazdasági viszonyaival összeegyeztethetők, ne volnának külföldről átvehetők. Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület f. évi december hó 13-án kezdődőleg két hetenként előadássorozatot tart. Az előadásokat az alább jelzett napokon esti V2 6 órai kezdettel a kir. Ítélőtábla dísztermében (Kossuth Lajos-tér 12. II. 19. sz.) tartja a következő sorozattal: /. 1939. december 13. szerda. Dr. Szepes Gyula kir. tvszéki bíró: „Elvi kérdések az újabb munkajogban." Hozzászólnak: Bándy Zingmond tvsz. tanácselnök és dr. Borsai István közp. kir. járásbíró. 2. 1940. január 10. szerda. Előadó: dr. Kertész István kir. tvsz. bíró: ,.A semlegesség szabályainak kifejlődése a nemzetközi jogban." Hozzászólnak: dr. vitéz Ruttkay László kir. tvsz. bíró és dr. Xékám Sándor min. titkár. 3. 1940. január 24. szerda. Előadó: dr. Harmath János kir. ügyész: A katonai bünteiőbírás-