Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 9. szám - A védjegy lajstromozása

335 szigetelő anyagokra (G. II. 2804/1938.), „Pucol" fénytísztító szerekre (C. II. 4588/1933.) rendeltetés jelző, „Superpolit" fényesítő szerekre (G. II. 1432/1938.) minőség és rendeltetés jelző. Egyes esetekben a kir. Kúria szabadabban kezelte a lajstromozás kérdését s azon a címen, hogy csak az általános szokásos és szükséges jelzők használata tilos, elrendelte a melegítő készülékekre a „Hőtank" (C. II. 1390/1936.), fénytartó fémből készült árukra a „Neoxid" (C. II. 1391/1930., olajárukra az „Eternoil ' (C. II. 3290/ 1930.) védjegynek a belajstromozását. Helynévnek védjegyül használata önmagában véve nem tilos, ha nem keltheti azt a hitet, hogv az áru származási helye. Pl. Lido szóvédjegy cukorkákra (C. II. 251/1935.). Már a budai Tabánban székelő vállalatnak gyártmányaira a „Tabán" védjegy nem engedélyeztetett (G. II. 2747/1935.). A felsorolt példák is mutatják, hogy gyakran alkalmaznak védjegyül mesterségesen alkotott szavakat. Ha e műszók alkotórészeiből bizonyos értelem kivehető, a bejegyezhetőség kérdése azon fordul meg, hogy az így kihámozható szavak be jegyezhetők volnának-e, vagy sem. 3. Nem lajstromozható a védjegy, ha erkölcstelen, közbotrányt okozó, végül ha a valóságnak nem felel meg, a fogyasztó közönség tévedésbe ejtésére alkalmas (1890:11. t.-c. 3. §. 4. p.). Megtévesztésre alkalmas a „patent" szót tartalmazó védjegy, ha az áru nem szabadalmazott eljárás szerint készült (G. II. 1427/ 1938.). Pusztán az, hogy a védjegy idegen szavakból áll, nem teszi feltétlenül a fogyasztó közönségnek az áru származási helye • felől való megtévesztésére alkalmassá (G. II. 4099/1937.). A „Balilla"' szóvédjegy bejegyzését egy budapesti cég részére azonban nem engedélyezték, mert e néven a Fiat olasz árujegyét általánosan ismerik fC. II. 1944/1930.). Már bejegyzett védjegy ugyanarra az árura más vállalat részére nem jegyezhető be. De nincs akadálya annak, hogy ugyan az a védjegy más árunemre más vállalkozó által ne használtassák. A jogfejlődés azonban a védjegynek más árunemmel kapcsolatos leihasználását szűkebb és szűkebb körre szorítja. Hasonló árukra sem azonos, sem hasonló védjegy alkalmazását nem engedi meg, a tisztességes versenv és a jó erkölcs szabályaira hivatkozással (0. II. 2508/1937.). Két védjegy akkor hasonló, ha a közönséges vevő az áruk közötti különbséget csak különös figyelem ráfordításával ismerheti lel. Ennek megítélésénél pedig figyelembe kell venni a védjegynek és az általa megjelölt árunak rendeltetését és céljai is. A lajstromozatlanul használt árujegy, ha a forgalmi körök általánosan ismerik, védjeggyé válik és az ilyen árujegy tulajdonosa kérheti a későbben lajstromozott azonos vagy hasonló védjegy törlését. A védjegynek a cikk elején ismertetett meghatározását ennyiben módosítani kell. S az élet ereje nyilvánul meg abban is, hogy ha az utóbb bejegyzett védjegy a forgalomban oly annyira közismertté vált, hogy a vevő közönség pontosan tudja, hogy az utóbb bejegyzett védjegy milyen vállalat áruját jelzi, a