Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 7. szám - Egyed István professzor előadása a magyar alkotmányról Frick német belügyminiszter előtt

Bikfalvy Béla: A telepítés időszerű problémái. (Geodéziai Közlöny) Goltner Dénes: A védett birtokra vonatkozó jogszabályok helyzete és hatásuk az általános jogtételekre. (Magyar Gazdák Szemléje) Némethy Béla: A telepítési kisajátítási jog birtokstatisztikai megvilágításban. (Magyar Gazdák Szemléje) A Szabadalmi Közlöny különlenyomatai. Többfelöl kifejezésre juttatott óhajnak kíván a Szabadalmi Közlöny-t kiadó m. kir. szabadalmi bíróság eleget tenni azzal, hogy a Közlöny nem hivatalos részének a közleményeit könnyen és olcsón hozzáférhetővé teszi azoknak a számára, akiket a hivatalos rész nem érdekel. E célból különlenyomat alakjában zsebkönyvalakú, kartonláblájú füzetekben forgalomba hoz olyan jogszabályokat, bírósági határozatokat és szakirodalmi cikkeket, amelyek a Közlönyben megjelentek. Egy-egy ilyen füzet ára egyelőre 50 fillér, tehát egy közlönypéldány árából három különlenyomatot lehet beszerezni. A különlenyomat ára a bíróság házipénztáránál befizethető vagy oda a rendelés kapcsán levélbélyegberi beküldhető. Az iparjogvédelem iránt érdeklődők érdeklődésének mérve lesz hivatva a különlenyomatok tartalmát és árát szabályozni. Egyelőre a következő füzetek jelentek meg: 1. Jogesetek (bírósági határozatok). 2. A szabadalom megszűnésének kérdéséhez (értekezések). 3. A honvédelemről szóló 1939:II. t.-c-nek és a végrehajtása tárgyában kiadott 2640—1939. M. E. sz. rendeletnek a találmányokat érintő rendelkezései, valamint három más iparjogvédelmi tárgyú rendelet. 4. A szabadalmazható találmányok és a közérdek (értekezés). ELŐADÁSOK. Egyed István professzor előadása a magyar alkotmányról Frick német belügyminiszter előtt. Egyed István egyetemi tanár Frick német belügyminiszter magyarországi látogatása alkalmából 1939. június 7-én szerdán délben a belügyminisztérium nagy tanácstermében előadást tartott „A magyar alkotmány és közigazgatás jellemző vonásai" címmel. Az alkotmányok és a közigazgatások a kultúrállamokban többé-kevésbbé hasonló rendszereket és intézményekel mutatnak — mondotta. — Ezeken az el nem kerülhető hasonlóságokon túl azonban vannak az egyes nemzetek jogintézményeiben olyan különleges vonások, amelyek az illető nemzet különleges jogi felfogását tükrözik, amelyek kifejlődése sokszor hosszú századokra megy vissza. Ezeknek a nemzeti sajátosságoknak a felismerése és megbecsülése rendkívül fokozza a nemzeti öntudatot, erősíti a nemzeti önérzetet; e nemzeti sajátosságoknak más népeknél való tanulmányozása pedig közelebb visz az illető nemzet jellemének és egyéniségének a megismeréséhez.