Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 7. szám - A magánjog Szovjetoroszországban

266 pítja meg azt, hogy az orosz házassági jog mennyivel tökéletesebb a burzsoá házassági jogánál. A gyakorlat ebben a kérdésben egységesen kialakulva nincs, de a moszkvai felsőbíróság hozott már olyan ítéletet (1927. október 10. 33.964), amely szerint az az asszony, aki az örökhagyóval tényleges házassági közösségben élt együtt, az öröklési jog szempontjából az ő házastársának tekintendő, dacára annak, hogy az örökhagyónak életben vagy egy másik, korábbi, az anyakönyvi hivatalnál is bejelentett házasságából való felesége. Meg kell jegyezni, hogy már a törvény előkészítése során nyomatékos kívánságok merültek fel a házasság erkölcsi jellegének visszaállítására, de még eddig nem sok eredménnyel. A gyermekek és szülők egymáshoz való viszonyára nézve idézzük az említett törvény 25-ik §-át: A gyermekek és szülők egymáshoz való jogai a vérrokonságon alapulnak. Azok a gyermekek, akiknek szülei nem élnek egymással házasságban, ugyanazokat a jogokat élvezik, mint azok a gyermekek, akik házasságban élő szülőktől származnak. Az anyának a gyermek érdekében jogában áll az állami hatóságnál a gyermek apját és lakóhelyét bejelenteni. A hatóság az anyának erről bizonyítványt ad és az apaként bejelentett személyt értesíti. Az apának az értesítés vétele után 1 év áll rendelkezésére, hogy tiltakozását bejelentse. Érdekes a 34. §. rendelkezése is, amely szerint, ha a szülőknek közös családi nevük van, úgy a gyermekek ezt a családi nevet kapják. Ha a szülők nem választottak közös családi nevet, úgy megegyezéssel dönthetik el, hogy a gyermekek melyiküknek a nevét viseljék. Ha megegyezés nincs, a gyámhatóság dönt. Ha a házasságkötés idejében a házasfeleknek bármelyike szovjet állampolgár, úgy a gyermekek szovjet állampolgárok lesznek. Ha a szülők nem élnek együtt, megegyezés dönti el, hogy a gyermekek kié legyenek, vitás esetben a népbíróság dönt. Ha azonban a szülők nem teljesítik szülői kötelességüket, úgy a gyermekeket elveszik tőlük és a gyámhatóságok gondozására bízzák. A gyermekek is tartoznak munkaképtelen szüleiket eltartani. Érdekes az 54. §., amely a megfelelő anyagi eszközökkel rendelkező testvérek kötelességévé teszi arra rászoruló kiskorú testvéreik eltartását. A gyámság és gondnokság kérdését az ismert európai magánjogokhoz hasonlóan szabályozzák, erre vonatkozóan különös megemlíteni való nincsen. Meg kell említeni azonban a 70. §-nak a rendelkezését, amely szerint gyámság alatt csak a 14 éven aluli kiskorúak állanak, a 14 éven felüliek csupán gondnokság alatt. A teljes kor a 18-ik életév betöltésével áll be. A gyám és gondnok jogügyleteihez a gyámhatóság hozzájárulása szükséges. Külön szabályozza a házassági jogot Ukrajna, mégpedig jóval konzervatívabb módon. Csak a polgári hatóságok előtt kötött