Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 7. szám - A magánjog Szovjetoroszországban

és ismerik a mi korlátolt felelősségű társaságunknak megfelelő kereskedelmi társaságot is. (1924. január 9.) Egy 1925. évi törvény a bemutatóra szóló értékpapír jó­hiszemű megszerzését részesíti jogvédelemben (március 25.) és szabályozzák ugyanebben az időben újból az életbiztosítás kér­dését. Azoknak, akiknek javára végrendelkezni lehet, ajándékot is Lehet adni (1926. február 15.). Szabályozzák a mezőgazdasági gépek részletre való vételét (1924. augusztus 11.), lehetővé válik a kereskedelmi hajók vé­tele, eladása, elzálogosítása (1924. augusztus 8.). Viszont az 1924. október 18-i törvény a forgalmonkívülisé­get kiterjeszti a héliumra, rádiumra és általában a platina cso­portba tartozó fémekre. A törvényhozó, <végrehajtó és bírói hatalom nincs teljesen elválasztva, ugyanazok a szervek alkotnak jogszabályokat, hajt­ják azokat végre és ítélkeznek is. Inkább szakszerinti megosztást látunk az egyes közigazgatási ágak között. A törvényeket állami újságokban publikálják és a hiteles törvénymagyarázatot, mint jogforrást a legfelsőbb bíróságok nyil­vánítják ki. Jogforrások a törvényekhez adott 'végrehajtási ren­deletek is és jogforrásként hivatkozhatnak a bíróságok a kom­munista világnézetre is. Különösen a kereskedelmi jog terén kezd a szokásjog is ki­alakulni. Kereskedelmi jogukat egyébként az egyes tagállamok maguk szabályozzák, de az államszövetség irányítása mellett és ezért a részletekbe menő szabályozás is csaknem teljesen azonos mindenütt. Az 1926. november 19-i törvény újból szabályozza a bírói szervezetet is, első fokon polgári és büntető ügyekben egyaránt egy hivatásos bíróból és két nem hivatásos ülnökből álló bíróság dönt. Sajátságos berendezkedés, hogy az ugyancsak ülnökök rész­vételével működő fellebbezési fórumok a fontosabb ügyekben első fokon döntenek, sokszor véglegesen, esetleg a semmítőszékhez van még további jogorvoslatnak helye, míg egyes nagy jelentő­ségű kérdésekben a semmítőszék első fokon jár el és dönt a további jogorvoslat kizárásával. A hivatásos bíró hivatalát választás útján nyeri el, előírt képesítés nem az, hogy jogképzett legyen, hanem, hogy valamely szovjet hivatalnál, ipari üzemben vagy a pártban töltött légyen el bizonyos gyakorlati időt. A bíróságok mellett működő 'védői testület tagjai, — az ügy­védek, — ugyancsak választás útján kerülnek be a testületbe, a testület további kiegészítése a vezetőség határozata alapján törté­nik, de az ügyvédeknek sem kell jogvégzetteknek lenniük. Külön kell kitérni a házassági és családjogra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom