Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 7. szám - A magánjog Szovjetoroszországban

259 1922. évi november 11-i imagánjogi törvény vezeti be. Ez megalapozója a^ szovjet jelenlegi vagyonjogánajk s a későbbi jogszabályok is ebből folynak, s ezért részletesebben is kell vele foglal koznunlk. A törvény, eltekintve attól, hogy a személyi, családi és házassági jog szabályozását 'külön törvénynek tartja fenn, általában átveszi az európai, közelebbről a német magánjog rendszerét, sőt alapelveit is. A bevezető rendelkezéseiket tartalmazó általános részt (követi a dologi jog fejezete, — mely azonban természetesen ingatlan dologi jogoklkai, ingatlan tulajdonnal nem foglalkozik, — ezt követi a kötelmi jog, melyből azonban hiányzik és külön szabályozásnak van fenntartva a munkajog és befejezi végül az örök jog. Az életbeléptető rendelet szlerimt a törvényben biztosított magánjogi jogvédelem esetleges további kiterjesztése csalk abban a mértékben kö vétkezhetik majd be, amennyiben az a munkás és paraszt állam érdekeinek megfelel és a dolgozóik érdekében szükséges lesz. Külföldi állam polgárok jogaira nézve a kötendő nemzetközi szerződéseik lesznek irányadók. A bevezető részből meg kell említeni a 'törvény első §-át, mely szerint a magánjogok csak addig részesülnek jogvédelemben, ameddig gyakorlásuk nem kerül ellentétbe a szociális és ga z d a s ági követelményekkel. Minden természetes személy ugyanazon jogképességgel rendelkezik, a teljeskorúság a 18-ik életév betöltésével álll be. Jogi személyek, egyesületek, amennyiben vagyonjogokat szerezhetnek, ugyanolyan jogképességgel bírnak, mint a természetes személyeik. Jogi személyek, még pedig önálló jogi személyek az államnak különböző gazdasági vállalkcteásai és az ezek véghezvitelére alakult szövetkezések is. Kötelezettségeikért nem az állam vagyonával, hanem saját külön vagyonukkal felelnek. Az állami vállalkozástól eltekintve egyéb jogi személyeik és természetes személyek is külkereskedelmet csak állami engedéllyel folytathatnak. A vagyonjogi részből látjuk, hogy jogi forgalom tárgya csak az ingó ilehet, az ingatlanra nézve csuk használati jogosultságot lehet szerezni, miután az állami tulajdon. Mindennemű jogi forgalom alól ki van véve mindennemű állami vállalkozás is, a vasutak és felszereléseik, hajók, állami ós egyéb középületek, kivéve mégis, hogy ez utóbbialkat elzálogosítani lehet. Foirgalomkívüliek mindennemű repülőgép, robbanó anyag, hadi szereik, távíró, tellefon és rádió berendezések, a megsemmisített értékpapírok és az erős alkohol tartalmú szeszes italok. Arany ós ezüst pénzekre és a külföldi fizetési eszközökre lön rendelkezések vannak.