Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 7. szám - A magánjog Szovjetoroszországban

255 Az angol jog a maga, — sokszor nehézkes, — formalizmusával híven tükrözi vissza annak az Angliának konzervatív lelkületét, ahol óriási jelentőséget tulajdonítanak még annak is, hogy pl. koronázáskor ki fogja a király lovának a (kantárjait. Ugyanakkor a kötetlen jogalkalmazás, a bírónak az a szabadsága hogy saját igazságérzete és a méltányosság követelményei alapján Ítéljen, ahelyett, hogy a sokszor merev paragrafusokhoz 'kelljen ragaszkodnia, tette és teszi mindig képessé Angliát arra, hogy a folyton változó körülmények között is megtalálja a népe (boldogulásához vezető legalkalmasabb utat. Hasonlóképen vonhatjuk (le tanulságainkat a mai Oroszországra nézve is, ha annak a szovjet köztársasági kormányforma életbelépése óta keletkezett jogrendszerét vizsgáljuk. Elöljáróban mindenekelőtt annyit, hogy az, amit közönségesen Oroszországnak szoktak nevezni, ma több állam, az Amerikai Egyesült Államokhoz hasonló államszövetség, s hogy az egyes államok, különösen a magán- és kereskedelmi jog terén, önálló jogalkotással bírnak. Ez azonban inkább csak elmélet, mert gyakorlatban lényegtelen eltérésektől eltekintve azonos elvek szerint és azonos módon alkotják meg az egyes államok a maguk jogszabályait. Ezért az alábbiakban csak a fculajdonképeni Oroszország jogával fogunk foglalkozni. Az alkotmányjogi és közjogi berendezkedés újságcikkekből, könyvekből, a nagyközönség előtt is inkább ismeretes, a szovjet büntetőjogát dr. Rácz György a közlemultban megjelent könyvében igen alaposan ismertette a magyar jogászközönség előtt, ezért itt csak a kevésbbé ismert magánjognak ismertetésére fogok szorítkozni. A jogalkotás szellemének megismerése végett azonban néhány szóval mégis ki kell térni a szovjetalkotmány alaptörvényeire is. Ez az 1918. július 10-én hozott alkotniánytörvény címe szerint: „A dolgozó és kizsákmányolt nép jogainak kinyilatkoztatása". A törvény második cikke így szól: Miután a munkás, katona és paraszt kiküldöttelkiből összeült minden oroszok szovjetkongresszusa főcéljául tűzte ki, hogy megakadályozza embernek ember által való kizsákmányolását, hogy 'megszüntesse a társadalmi osztálytagozódást, hogy kíméletlenül visszaszorítsa a kizsákmányolókat, hogy a társadalmat szocialista alapon megszervezze és a szocializmust minden országban győzelemre vezesse, ebből a célból elhatározta, hogy: a) az ingatlanra vonatkozó magántulajdonit megszünteti, minden ingatlant az egész nép tulajdonának jelent ki és minden kártalanítás nélkül a dolgozóknak enged át használatra; b) hasonlóképen néptulajdon lesz minden erdő, víz és bánya és ezek élő és holt felszerelése;