Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)
1939 / 6. szám - Harmadik személyek baleseti kárigénye
218 benden Familienangehörigen oder Bediens téten, so geht der Anspruch auf den Versicherer nur über, wenn der Familienangehörige oder Bedienstete den Schaden vorsátzlich herbeigeführt hat." 2. A biztosítási összegnek harmadik személy részéről való megtérülése esetén felmerül a befizetett díjak visszatérítésének kérdése. Méltányos lenne, iha a matematikailag kiszámított kulcs alapján oly esetékben, amikor a biztosító az általa 'kifizetett kárösszeget harmadik személytől megkapta, a biztosítási díjak arányos részét a biztosított visszakapná. Ennek az elgondolásnak alapja a 678. E. H.-ban kifejezésre jutott az a jogelv, hogy abban az esetben, ha a kárt a harmadik személv (vasút) megfizette, a biztosító az ilynemű kár tekintetében voltakópen kockázatot egyáltalán nem visel. Márpedig a 678. E. H. szerint: ,,A koekázatviselés az ügyletnek az életbiztosításnál is fogalmi tényezője és az életbiztosítás minden fajánál (mellőzhetetlen feltétele. Ebből folyik, hogy nem lehet életbiztosításnaik minősíteni az olyan ügyletet, melynek kikötései a biztosított összeg kifizetésének feltételeit akként határozzáik meg, hogy a biztosító részéről való kockázatviselés teljességgel ki van zárva. Következéskéj) az ilyen ügylet, a biztosítási ügyletekre vonatkozóan meghatározott alaki kellékek fennforgása dacára, kezdettől fogva érvénytelennek tekintendő s így a biztosító a befizetett díjakat a J\t. 506. és 486. §-ai értelmében a biztosítottnak vagy igazolt jogutódjának visszaszolgáltatni köteles." lía azonban a biztosítási kötvény feltételeiből és létrejövetelének körülményeiből — ami nem valószínű — netán az derülne ki, hogy a biztosító a díjmegállapításnál már figyelembe vette azt a 'körülményt, hogy a káresetek bizonyos százalék valószínűséggel harmadik, a (kár megtérítésére anyagi erejénél fogva képes személy vétkes cselekménye folytán 'következhetnek be, ezt a tényt a biztosító javára csak a felügyelő hatóság állapíthatja meg a díjtételek felülvizsgálata utján, de semmiesetre sem a biztosító valamely, a kötvényfeltételekben elrejtett mondattal. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a biztosító ezzel ellenkezőleg magasabb díjtétel alkalmazására alapot adó óiknak tekinti, ha pl. a tűz ellen biztosított 'búzatábla a vasúti pályatest mellett fekszik, mert a tűzeset bekövetkeztének valószínűsége az ilyen búzatáblánál nagyobb, mint annál, amelyik nem fekszik a mozdonyszikra gyujtókörzetében. Nem kell bővebben hangsúlyoznom, hogy ez mennyire indokolatlan. A díjtételek ily különbözőségét ismeri a francia biztosítási jog, ahol a cessio ipsa lege ismeretlen, és a biztosítók kárbiztosításánál ímert élet- és balesetbiztosításnál hiába is tennék) szokták a harmadik személlyel szemben netán keletkezhető kárigény átszállását kikötni, és ennek megfelelően a díjtételek különbözők a szerint, hogy a kikötés megtörtént-e, vagy sem. lKuncz. III. 303. o.)