Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 5. szám - Nevelés a fegyházban

189 állapotban lévőt ilyen beszámítási képesség jellemzi: büntetni lehet és tekintve, hogy a társadalomra veszélyt jelent, alá kell vetni az illetőt biztonsági rendszabályoknak. A teljesen ittas állapotban lévő bűnöző — mert beszámíthatósága hiányzik — nem büntethető ugyan az el­követett bűncselekményért, de büntetendő volna azért, mert szándéko­san vagy gondatlanul beszámítási képességet kizáró, tehát a társada­lomra veszélyes állapotba helyezte magát. DR. KOMARNICKI ROMÁN ELŐADÁSA. Dr, Komarnicki Román ügyvéd, a Nemzetközi Ügyvédi Unió elnöke, a Szent Istváni intézmények ós eszmék lelkes ku­tatója, f. évi április 20-án a budapesti ügyvédi kamara díszter­mében tekintélyes számú és előkelő hallgatóság előtt előadást tartott „Szent István országlása és törvényei 900 esztendő távla­tában' címmel. Előadása kezdetén rendkívül érdekes párhuzamot vont Komarnicki a magyarságot körülvevő népek és államok akkori és mai helyzeténeik szinte megdöbbentő hasonlósága között. A németrómai császárság, ma a Harmadik Birodalom, az akkori hűbéres, ma protektorátus alá került Csehország, az akkor lé­tesült és most újjáéledt Lengyelország, az akkori kievi fejede­lemség és az önállóságra törekvő mai Ukránia, a bizánci orto­doxia balkáni tartományai és a mindenkor baráti és szövetséges Olaszország. Ismertette a Közép-Dunavölgy és a Kárpátmedence zárt egységének problémáját és a magyarság történeti hivatását, amely a monarchia fennállása idejében kellően nem érvénye­sült, de Ausztria önállóságának megszűntével újjáéledt. Az elő­adó ezután Szent István államszervezésének és uralkodásának alapelveiről beszélt. Ezek az elvek legfőképen a kereszténység intézményes megvalósításában, egyben a kereszténység és ma­gyarság elválaszthatatlan szintézisében állottak. Ismertette a ki­rályi hatalom keresztény vonatkozásait, a Szent Korona taná­nak kifejlődését, a királyi hatalom közjogi tartalmát. Szent Ist­ván a kereszténységgel nem ellentétes régi magyar jogi és egyéb intézményeket megtartotta. Rendszerében a keresz'tény és a ma­gyar szempontok egyenlően érvényesültek. Uralkodásában és törvényihozásában a hitből fakadó felelősségérzet, a bevett szo­kások tisztelete, valamint a királyi tanács tekintélye érvénye­sült. Beszélt arról a szintetizáló hatásról, amelyet Szent István keresztény királysága az ország más anyanyelvű népeire gya­korolt, akiket a közös vallás a imiagyarsághoz közelebb hozott. Az Árpádok királyságában, ahol a (nyelvi (különbségeknek nem tulajdonítottak oly nagy jelentőséget, a nemzetiségi problémá­nak legszerencsésebb megoldását sikerült így biztosítani. A szent­istváni kort a világnézeti kérdésekiben a kérésziténység és a po-

Next

/
Oldalképek
Tartalom