Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 3. szám - A részvénytársaság igazgatósági tagjainak felelőssége

100 Ez alól a szabály alól éppen a jelen előadás tárgyát alkotó kivétel van, amikor a részvénytársaság igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak személyes felelőssége lép élőtértoe. Ez a felelősség a K. T. 189. §-a értelmében akkor forog fenn, ha az igazgatóság tagjai megbízásuk határain túlmennek, to* vábbá, ha a K. T.-nek a részvénytársaságra vonatkozó rendelkezései vagy az alapszabályok ellen cselekszenek. Ilyen esetekben a károsultnak minden ebből eredő kárért egyetemlegesen felelnek. E szövegből világosan kitűnik, hogy a személyes vagyoni fefelelősségnek a fentiekben már említett két eleme van: 1. megbízás, alapszabály vagy törvényellenes cselekmény, vagy mulasztás, másszóval vétkesség; 2. az okozati összefüggés, vagyis annak megállapítása, hogy a kár a vétkes cselekményből vagy mulasztásból származik. A vétkesség. A törvény, mint már idéztük, akként rendelkezik, hogy a felelősség akkor áll fenn, ,,ha az igazgatóság tagjai megbízásuk határán túl mennek, ha a törvény vagy alapszabályok ellen cselekszenek." A törvény szövege csak „cselekvésről" szól, bizonyos azonban — és ebben a részben ;i bírni gyakorlat egészen egységes, — hogy e cselekvés alatt nemcsak cselekményeket, hanem mulasztásokat is kell érteni. A vétkesség a törvény szerint háromféle: 1. ha az igazgatósági tag megbízatása határait túllépi; 2. ha az alapszabályok ellen, vagy 3. ha a törvény (a kereskedelmi törvénynek a részvénytársaságokról szóló tizedik címében foglalt rendelkezései) ellen cselekszik. 1. A „megbízás határainak túllépése" esetében azt keld vizsgálat alá venni, hogy a szóbanforgó megbízásnak mi a terjedelme. A megbízás egy vagy több meghatározott tevékenységre vonatkozhatik, de mindig csak konkrét megbízás lehet. A törvényellenes cselekmények és mulasztások ide nem tartoznak, mert ezekről a törvény külön emlékezik meg. 2. Az alapszabályokat sértő cselekmény vagy mulasztás a r. t. alapszabályainak konkrét tartalmához igazodik. Az alapszabálysértés példája bank r. t.-nál, ha a hitelnyújtás igazgatósági határozathoz van kötve és az igazgatósági tag eltűri, hogy a vezérigazgató a saját elhatározása alapján nyújtson hitelt. Alapszabály sértés az is, ha az alapszabályok szerint az alaptőke be nem fizetett részét bizonyos időn belül be kellene hívni és az igazgatósági