Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2. szám - Dr. Ibrányi István: A törvényes öröklés az olasz magánjogi Kódextervezetben

77 Nézzük az első kérdést. A rómaiaknál a XII. táblás törvény s a Justinianusi törvényhozás nem ismerte az oldalági rokonok öröklési jogának rokonsági fok szerinti megszorítását s így az államra csak abban a végső esetben nyílott meg az örökség, ha egy ágon és fokon sem maradt örökös. A Napoléon-kodex eltért a római jog alapelvétől s a törvényes öröklés határát oldalágon a 12. fokban határozta meg (255. §.). — Az 1865. évi olasz kódex a 742. §-ban e határt a 10. fokban jelölte meg; az új kodex-tervezet pedig a III. könyvben (123. §.) az oldalági öröklést a 6. fokig engedi meg. E kérdésben tehát a történeti fejlődés a dinamikus szemlélet fokozatos előtérbe jutását mutatja. A kötelesrész eredetét ugyanott találjuk, ahol a végrendeleti örök lést s a jelentősége az, hogy a végrendeleti öröklésben megnyilatkozó egyéni akarattal szemben, — a család érdekeinek biztosítéka. A ceníumvirek és a Justinianusi törvényhozás is a kötelesrészt ismeri s megvan a régi francia jogban. A Code Napoléon kötelesrészben az egyenes ágiakat részesíti (913. §.), de kötelesrészt ad a természetes gyermekeknek is (757—758. §.). Az osztrák kódex nemre és származásra tekintet nélkül a lemenőknek és ezek hiányában a felmenőknek juttat kötelesrészt (762. §.), az itáliai többi kódexek azonban azt csak a törvényes lemenőknek s felmenőknek biztosították. Az 1865-i olasz kódex 2 új kategóriát állított fel: a természetes gyerek és a túlélő házastársét. Az új tervezet a kötelesrész nagyságát a törvényes lemenőknél emeli (83. §.), a felmenőknél csökkenti (84. §.); az elismert gyermekeknél (85. §.) és a házastársaknál szintén emeli (86. §.). A törvényes öröklés keretében az új tervezet az elismert gyermekek örökrészét szintén emeli (125. §.); a túlélő házastársnak lemenők nemlétében haszonélvezetet biztosít (134. §.) s az oldalági 4. fok után a hagyatékot egészben tulajdonul adja. Ezen a téren tehát a történeti fejlődés során inkább a sztatikus szemlélet elvének érvény re jutása látható. Az új olasz tervezet az öröklési jog szabályozása terén nem alkotott új jogintézményeket, mint a személyjogban és a családjogban, itt annak szüksége nem merült fel. Ellenben az anyag nagyszámú partikuláris rendelkezéseiben alapvető és hozzáértő revíziós munkát végzett. Alakilag könnyen átekinthető és rendszeres beosztású keretet ad, anyagi szempontból pedig a családi organizmus fokozottabb védelméről és megerősítéséről gondoskodik. KÜLFÖLDI JOGÉLET. A 75 éves Finn Jogászegylet. A finnországi egyesületek általában igen fiatalok; nagyon kevés van, amely száz éve fennállana. A legrégibb jogi egyesület a Finn Jogászegylet, mely nemrég ünnepelte 75 éves fennállását. Abban az időben alapították, amely az autonóm Finnország szellemi és gazdasági életlenek fellendülése korszakának volt tekinthető. A Jogászegylet alapítási éve: 1862, ugyanaz az esztendő, amelyben a cár és nagyherceg kinyilatköz-