Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1. szám - Az olasz büntetőtörvénykönyv

31 szabad mozoghatását a súlyosító és enyhítő körülmények taxatív felsorolása (61., 62., 133. §§.). Kimondja ugyan a törvény (133. §. 1. bek.), hogy a bíró a törvény által meghatározott korlátok között szabad mérlegelése szerint alkalmazza a büntetést, a szabad mérlegelés köre azonban meglehetősen szük korlátok közé van szorítva. Hiszen a törvény még az iránt is kifejezett és határozott rendelkezést tartalmaz, hogy a büntetésnek milyen felemelése, illetve leszállítása foghat helyt egyetlen —, milyen felemelés, illetve leszállítás több súlyosító, illetve enyhítő körülmény fenforgása esetében (64—67. §§.). Ezek szerint tehát a bünösségi körülmények száma irányadó, nem pedig azok nyomatéka. A törvénynek jellemző vonása, hogy nagy szigort alkalmaz, keményen bánik a bűncselekmény elkövetőjével. Helyesen emeli ki Rácz György, hogy a kódex büntetési tételei aránylag magasak. A halálbüntetés eléggé gyakran szerepel. Logikus az a rendelkezés, mely szerint több életfogytiglani fegyházzal büntetendő cselekmény fenforgása esetében halálbüntetést kell alkalmazni (72. §.). Ezzel teljesen analóg az a rendelkezés, mely szerint több, legalább 24 évi börtönnel büntetendő cselekmény esetében életfogytiglani szabadságvesztést kell alkalmazni. (73. §.) A szándékos emberölést börtönnel bünteti. Felsorol azonban a törvény öt esetet, amikor a szándékos emberölés miatt halálbüntetés kiszabásának van helye. Custódia honestát a kódex nem ismeri. Csak háromféle szabadságbüntetést ismer: életfogytiglani szabadságvesztésbüntetést, börtönt és (kihágás miatt) elzárást. A szabadságvesztésbüntetések a mi törvényeinkhez képest igen szigorúak. így a szándékos emberölés 21 évnél nem rövidebb börtönnel büntetendő (575. §.), halált okozó testi sértés pedig tiztől tizennyolc évi börtönnel (584. §.), miután pedig a minimum áthághatlan és enyhítő törvényszakasz nincsen: szándékos emberölés miatt 21 évi —, halált okozó testi sértés miatt pedig 10 évi börtönnél enyhébb büntetés ki nem szabható. De a súlyos büntetési tételeken kívül egyéb intézkedések is vannak, mik a bűncselekmény elkövetőjének helyzetét súlyossá teszik. így a súlyosító körülmények tettes terhére az esetben is beszámítandók, ha azokról tudomással nem bírt (59. §.), amely rendelkezés megítélésem szerint erősen sérti a jogérzetet. Kísérlet esetére felette szigorú rendelkezéseket tartalmaz a kódex (56. §.). Halállal büntetendő cselekmény kísérletét 24— 30 évi börtönnel —, életfogytiglani szabadságvesztéssel büntetendő bűntett kísérletét 12 évnél nem rövidebb börtönnel bünteti. Hasonlítsuk ezeket a büntetéseket a B. T. K. szerinti büntetésekkel ! Hasonló az eset a halmazatnál (73-75. §§.). A törvény a mér-