Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1. szám - Megjegyzések az új német részvénytörvényhez

19 már előzőleg definitív elhatározta volna. Ezzel a rendelkezéssel akarja a német törvény az angol amerikai rendszerű részvényjognak azt a rugalmasságát elérni vagy megközelíteni, amely szerint a vállalat vezetősége a mindenkori pénzügyi helyzetet kedvezően ki tudja használni a vállalat érdekében megszerezhető legolcsóbb tőkeforrás, a részvény kibocsátás eszközeivel. Tekintettel arra, hogy ez a felhatalmazás mégis csak a fix alaptőkéjű kontinentális rendszerű részvénytársaságba van beépítve, kérdéses, hogy a célzott eredményt a gyakorlati élet igazolni fogja-e. 14. Ugyancsak a részvénytársaság tőkeellátásának tökéletesítésére szolgál a törvénynek az a rendelkezése, amely különféle típusú részvények létesítését engedi meg (11. §.). Ezek közül kiemeli az olyan szavazójog nélküli elsőbbségi részvényeket, amelyek a szavazó jog gyakorlására mindaddig nem jogosítanak, ameddig a részvénytársaság az elsőbbségi részvények javára biztosított előnyöket szolgáltatja, de azonnal feléled a szavazó jog, amidőn az elsőbbségi részvények előjoga — az elsőbbségi osztalék nem folyósítható (115—117. §.). Szintén a tőkeellátás tökéletesítését szolgálja a fentebb már érintett átváltoztatható kötvény (convertible bond) és nyeremény kötvénynek külön miniszteri engedélytől függő bevezetése (174. §.). 15. Az alaptőke leszállításának szabályozásában (175—194. §.) egyrészt a vállalat védelem, másrészt a hitelezők védelmének a gondolata domborodik ki. A törvény megkülönbözteti az olyan alaptőke leszállítást, ahol részvénybevonás nélkül (tehát a betét visszafizetése nélkül) veszteségek csökkentésére történik a leszállítás, attól a módozattól, amidőn a leszállítás részvény bevonással és ezzel kapcsolatban bizonyos részvényesek részére a betét visszaszolgáltatásával van összekötve. Ugyanitt említésre méltó az a rendelkezés, hogy a kényszerű részvénybevonásnak, amellyel a részvényesi jogok megsemmisülése is együtt jár, csak abban az esetben van helye, ha az eredeti alapszabály, vagy a részvény kibocsátás előtt megvalósított alapszabálymódosítás erre felhatalmazást adott. Viszont nincs intézkedés az amortizációszerű részvény viszszaváltás és az élvezeti részvény kibocsáthatósága felől. Ez megfelel az alaptőke és a részvényes betéte oszthatatlanságáról a német doktrína által vallott orthodox felfogásnak. A saját részvény megszerzésének tilalma változatlanul megfelel azoknak a módosításoknak, amelyeket a Handelsgesetzbuch merev rendelkezéseivel szemben a már 1931. évi szeptemberi Notverordnung is megvalósított. 16. A német törvénynek van még egy rendelkezése, amelyet érdekes kísérletnek tekinthetünk. Ez a részvénytársaság koncern kapcsolatainak tisztázására és rendezésére irányuló törekvés. Kétségtelen, hogy annak a nyilvánosságnak a fogalmához, ame-