Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1. szám - Megjegyzések az új német részvénytörvényhez

16 Amint láttuk, az igazgatóság a megbízás és ellenőrzés tekintélyben a felügyelő bizottság alá van rendelve, azonban az ügyvitel tekintetében önálló. De az igazgatóság, mint testület felett áll még az igazgatóság elnöke, akinek szerepe a törvényben eddig nem szabályozott, de a gyakorlati életben mindenütt ismert vezérigazgató szerepével azonos. Tehát az igazgatóság elnökének az ügyvitel mikénti irányítására döntő befolyása van. A törvénynek az igazgatóságra vonatkozó összefoglalása adja annak az érdekharmóniának a képét, amelynek a biztosítására a német törvény elsősorban törekedett (70. §. Abs. 1.). ,.Der Vorstand hat unter eigener Verantworfung die Gesellschaft so zu leiten, wie das Wohl des Betriebes und seiner Gefolgschaft und der gemeine Nutzen von Volk und Reich es fordern ... Ist ein Vorstandsmitglied zum Vorsitzer des Vorstands ernannt, so entscheidet dicsér, wenn die Satzung nichts anderes bestimmt bei Meinungsverschiedenheiten im Vorstand". 8. A közgyűlés hatáskörének szűkítésére vonatkozóan leglényegesebb az a fent már érintett rendelkezés, hogy a közgyűlés csak abban az esetben határoz az évi számadások felett, amennyiben az igazgatóság által a felügyelőbizottság elé terjesztett évi mérleget ez nem fogadja el. Ezzel a közgyűlés hatásköréből az irányítás egyik legérdemlegesebb eszköze alternatív módon kikerül. Tudjuk jól, hogy a valóságban a részvénytársaságok szám adásait eddig is csak forma szerint állapította meg a közgyűlés, lényegében mindig az igazgatóság döntött. Ezt a valóságos helyzetet a törvény szentesítette, amikor a mérleg megállapítás jogát forma szerint is az igazgatóság és felügyelő bizottság hatáskörébe utalta azzal, hogy csak a két testület nézeteltérése esetén dönt a közgyűlés (125. §.). Különös súlyt helyez a törvény arra, hogy az évi számadások a vállalat vagyoni viszonyainak hű képét adják, éppen ezért a törvény kötelezően alkalmazandó minta mérleg és minta nyereség-veszteség számlát közöl. Bár felhatalmazás van a törvényben arra, hogy az illetékes miniszterek a mintán változtassanak, mégis merevnek látszik ez a megoldás annak ellenére, hogy valóban teljes és világos képet csak egy világosan tagozott, nem pedig összefoglaló tételekből álló mérleg adhat. Jobb lett volna ezt a megoldást a mozgékonyabb rendeleti útra terelni, ahogy Kuncz is javasolja. 9. Ebbe a keretbe harmonikusan illeszkedik be az igazgatósági jelentésnek előírt tartalma (127. §.), úgyszintén a független revizorokkal végrehajtott és nemcsak a vállalat számadá3 saira, hanem működésére is kiterjedő szakszerű revizió. Itt megemlítendő, hogy az „Abschlussprüfert" szabály szerint a közgyűlés választja ugyan (136. §.), azonban akár az igazgatóság, akár a felügyelő bizottság vagy 10°/o-ot kitevő részvény kisebbség kifogására a bíróság az érdekeltek meghallgatásával határoz és a megválasztott revizor (vagy revizorok) helyett a