Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 1. szám - Megjegyzések az új német részvénytörvényhez
12 és a „Reichswirtschaftsminister" bizonyos kényszerítő rendelkezések alól konkrét esetben kivételt teliéinek, vagy általában kizárt ügyleteket engedélyezhetnek. Példaszerűen: a 7. §. az alaptőke minimumot 500.000 márkában állapítja meg, ez alól azonban a két fenti miniszter felmentvényt adhat, ugyanígy a részvény minimális 1000 márkás névértéke alól is (8. §.) A törvény kizárja a többes szavazó jogú részvényt, amelyet a német gazdasági élet az infláció nyomán azért vezetett be, hogy a német vállalatokat a külföldi elidegenítés veszélyétől lÚbeiíremdungsgefahr) megóvja. Hogy ebből milyen belföldi diktatúra és visszaélési lehetőség lett, azt nemcsak a német, hanem a francia példa is mutatja. így megértjük a törvény felfogását, amellyel az ilyen részvény létesítését kizárja. Azonban ez alól a tilalom alól adott esetben a két miniszter felment vényt adhat, ha úgy látszik, hogy a társaságnak az érdeke, vagy általános gazdasági érdek í .das Wohl der Gesellschaft oder gesamtwirtschaftliche Belange") ezt megköveteli. (12. §.) Ugyanígy miniszteri engedélyhez van kötve az átváltoztató kötvény (Waldelschuldverschreibung) és a nyeremény kötvény kibocsátása is 1174. §.). Nyilvánvaló, hogy az ilyen negatív vonatkozású beavatkozási jognak az a célja, hogy a törvény merev kereteit rugalmasabbá és a gyakorlati élet szükségleteihez alkalmzhatóva tegyék. 5. Az államnak és a részvénytársaságnak a viszonyában új színt kever a német részvénytörvény azzal, hogy olyan ellenőrzési jogot ad. mint az egyesületek közjogi ellenőrzésének a joga. (288. §.) Lényegbevágó különbség azonban az, hogy a közjoggal és a törvénnyel ellentétesen működő részvénytársaságot nem lehet közigazgatási eljárás során megszüntetni, hanem bí róság (Reichswirtschaftsgericht) ítélete' dönt egy olyan eljárás során, amely az igazságügyminiszter és a gazdaságügyminiszter feljelentésére indul. Ezzel az ú. n. államvédelmi gondolattal szemben azt az ellenvetést tették, hogy a részvénytársaság vezetőinek jogtalan, törvénybe ütköző magatartása miatt nem lehet a vezetésben részt nem vevő részvényeseket is a társaság feloszlatásával büntetni. Van azonban a kérdésnek egy másik oldala is. Lehetséges az, hogy rendészeti okokból feloszlatot egyesületek tagjai gazdasági vállalat formájában szövetkeznek. Nagyon könnyen el képzelhető egy gazdasági céllal álcázott államellenes működés "kifejtésére alakuló részvénytársaság. Ezt a kérdést nem lehet úgy elintézni, hogy a deliktumokat elkövető és szervi cselekvé seket végző személyeket felelősségre vonják, mert a háttérben lévő felelőtlen részvényesek majd új hasonló rendeltetésű igazgatóságot és felügyelő bizottságot választanak és a részvénytársaság működését a legközelebbi deliktum felfedezéséig Változatlanul folytathatja. Ezzel körülbelül válaszoltam arra az ellenvetésre is. hogy