Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1. szám - Bíráskodásunk húsz évi mérlege

7 tekinthetünk vissza a foliánsszerű előkészítő iratokra s a védelem előterjesztéseinek szóáradatára. A felek és képviselőik évtizedek, sőt talán egy-két évszázad óta mindig kitartottak ama meggyőződés vagy csak hiedelem mellett, hogy a perbeli védekezésnek s különösen az írásbeli beadványoknak minél nagyobb terjedelmüeknek kell lenniök s hogy a bíró nem a tartalom belső értéke, hanem a periratok terjedelme szerint állapítja meg majd a költségeket. Közrehatott ebben a tekintetben az is, hogy eljárási szabályaink a feleket nem szorítják jogkövetkezmények terhével a bíró előtti igazmondásra. Bíróságainktól függ azonban, hogy a költségmegállapításnál az ügy érdekében s az írásbeliség túltengésének visszaszorítása céljából ezeket a szempontokat is figyelembe vegyék. Ami mármost a bírói határozatokat illeti: úgy látszik, az aprólékos részletesség, amely tételes szabályainkat jellemzi, követendő példa gyanánt tünt fel a bírák legtöbbje előtt. Ez az oka, hogy az ítéletek indokolása szükségtelenül terjedelmes. El kell ugyan ismerni, hogy gondos és szabatos ma az ilyen munka, de kevésbé lehet azt mondani, hogy tömör és világos volna, mert ép ezt akadályozza a mindenre egyenlő súllyal kiterjedő részletesség, amely miatt az ügydöntő kérdések fontossága kellően nem domborodhat ki. — E tekintetben első sorban utalhatok a hatásköri bíróság döntéseire, úgyszintén a jogegységi határozatokra és teljesülési döntvényekre, amelyek indokolásának az előzmények kimerítő ismertetésére vonatkozó része is sokszor több nyomtatott hasábra terjed a hivatalos lapban. Rámutathatok továbbá a házassági bontóperbeli ítéletek feltűnő hosszú indokolására. Ha pl. csupán egy vitás kérdés, t. i. az döntendő el, hogy az egyik vagy másik fél jogosan szakította-e meg az életközösséget s ezt az alsóbíróságok helyesen döntötték el: a legfelsőbb bíróság határozatának indokolása — mely az első bíróságnak is példát mutat — ily esetben is 8—10 oldalra terjed. Szinte úgy tűnik fel, mintha az indokolás talán még a döntésnél is fontosabb lenne. Láttunk már olyan feloldó határozatokat is, amelyek 20— 30 oldalra terjedtek s előfordult az is, hogy a felülvizsgálati panaszok elutasításának indokaiba olykor szükség nélkül beleszövődnek olyan indokok is, amelyeket a fellebbezési bíróság már részletesen és helyesen kifejtve felsorolt. * * * Lehető röviden igyekeztem leszűrni a gyakorlati tapasztalatok eredményét s ezzel tiszta képét feltárni a jelenlegi helyzetnek. Kérdés már most, hogy mi lenne a tanulság s mik lennének a további teendők most, amikor bíróságaink újabb megterhelésétől okvetlenül tartózkodnunk kell. Ebből kiindulva mindenekelőtt fel kell hagyni az eljárás egyszerűsítésének széleskörű és kazuisztikus módjával, vagyis el