Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 5. szám - A büntetőbíráskodás

177 Az európai és ázsiai múzeumokban elszórva látott, vagy a nürnbergi Viereckiger Turm-ban összegyűjtött és egységes képet adó vallató, különösen a büntetést végrehajtó kegyetlen eszközök használatától az emberiség gondolkozása a legutóbbi száz évben lényegesen változáson ment át. Csak borzalommal tudom a látott kínzó eszközök képét visszaidézni, és a tűző naptól szörnyen átmelegített ólamkamrába elzártaknak s a várak sötét nyirkos pincéinek falához láncolt aknák rendkívüli szenvedéseit elgondolni. A ma büntetési rendszere: a szabadságvesztésbüntetéseklnek különböző nemei a XIX. század büntetőjogászai által megindított reformeszméknek szülöttei. A múlthoz képest nagyszerű előhaladást jelentenek, de inlkább csak a megtorlást célozzák, s a visszaesésnek, a bűnismétlésnek megelőzését alig szolgálják. A megtorlásul meghatározott joghátránynál, a büntetésnél a törvény a büntetési tétel*)1 megállapításával általánosságban a jogsérelemnek, a cselekmény, a történés erkölcsi rosszaságának s a társadalomra való veszélyességének fokát értékeli. A bíró ebben az adott büntetési keretben határozza meg a vád tárgyává tett történésnek jogi értékét, miután a bűnösség súlyát emelő, illeve mérséklő alanyi és tárgyi mozzanatokat, azaz a súlyosító és enyhítő körülményeket (iBtk. 89. §.) összegyűjtötte és mérlegelte. A bírói lelkiismeretnek e munkában is tág megnyilatkozási tere van. Ennek jelentőségét különösen a ikorrekcionalizációnál látjuk, amikor a bűntettet vétséggé lefokozhatjuk. Erre azonban lehetőséget nemcsak a Btk. 92. §-ának alkalmazása, tehát az enyhítő körülmények nagyobb súlya ad, mert erről a kísérletnél (Btk. 66. §.) és a bűnsegítésnél (Btk. 72. §.) is szó lehet. Ujabb törvényeink a szociális életszemlélet eredményeként már a megtorlást összehangba hozzák megelőzéssel. így különböző intézkedésekkel gondoskodnak a gyermek és fiatalkorú bűntettesekről (1908:XXXVI. t.-c), (Bn) a közveszélyes munka: /kerülőkről (1923 :XXI. t.-c.) és a megrögzött bűntettesekről (1928:X. t.-c. [II. Bn.] 6. §.). E törvényekben foglalt rendelkezéseknek célja a nevelés, ak „ javítás, a munkára szoktatás. A keret azonban, amelybein ezeket megvalósítani törekszenek nagyon szerény. Rossz anyagi helyzetünk megakadályoz abban, hogy e téren a kívánalmaknak megfelelően gondoskodhassunk. így természetesen a siker is csak mérsékelt .lehet. A társadalom is azonban az ilyen visszatérővel szemben nagyon ridegen viselkedik, pedig ha jó irányú törekvését nem méltányolják,úgy ismételten a társadalom ellenségévé válhatik. A társadalom kötelessége tehát, hogy szervezetten védelmére kelljen a büntetését kitöltöttnek, aki feltételez et*) Pl. a Btk. 152. §-ban meghatározott lázadás büntette 10 évtől 15 évig terjedhető államfogházzal büntetendő.