Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 5. szám - A büntetőbíráskodás

173 Az egyesek által elkövetelt bűncselekmények melleit vannak büntetőjogi értékelés alá eső olyan cselekmények, melyeknek tettesei egymással szövetségben állanak, csoportot képeznek, ugyanazon mozgalomnak tagjai. így többek között a lázadásnál, a hatósági közeg, vagy magánosok elleni erőszaknál, különösen pedig az állami és társadalmi rend felforgatására irányuló bűncselekményeknél. E lömegjelenségeket kellőképen megérteni, mérlegelni és értékelni nem tudnánk, hogy ha a tömegnek, az azt alkotó egyének lelki adottságaival sokszor teljesen ellentétes megnyilatkozásait, jellemvonásait, — a rája gyakorolhaltó hatás természetét, erejét, — tehát a tömegnek lélektanát nem ismernénk. A büncsieldkimény alanyának: az egyénnek és a tömegnek lelki alikatát elemezzük tehát először s utánna a jogilag védett érdeket, a jogtárgyat vesszük számiba, amelynek megsértésére a cselekmény alanyának akaratmegnyilvánulása irányul. A jogtárgy védelme azonban megfelelő csak akkor lesz, ha annak lényegével s elemeivel is a bíró tisztában van. Tehát az alapismeretiek nagy anyagával kell felvérteznie magát a bírónak, hogy az adott történés megítélésériéi a nehézségeket leküzdhesse. Különösen változatos anyagot mutatnak fel a rágalmazás miatt folyamatba tetű ügyek. Vannalk olyan ügyek, amelyekben a sértett az irodalmi, tudományos vagy művészi munkárjára írt kritika tartalma, hangja miatt kér megtorlást, amikor tehát a bíró a sértőnek tartott bírálat felülvizsgálatát csak az eredeti munka részletes tanulmányozása után ejtheti meg, — tehát a szépirodalom, a szaktudomány, illetve a művészetek megértéséhez szükséges alapismeretek nélkülözhetetlenek; — vannak esetek, amelyeknél a sértet! a hivatásbeli működéséről szoiö megállapítást tartja sértőnek; — amikor azt állítják, hogy a sértett orvosi, mérnöki műhibát sfb. követet! el. Ebben az esetben a bírónak a vonatkozó szakkérdés lényegével feltétlenül tisztában kell lennie; — azonkívül valakinek közéleti szerepléséről is nyilatkozhatnak sértően Egyébként a rágalmazásoknál az élat ezerféle változata nyilatkozik meg. Minél szélesebb medrü, minél több ágat ölel fel, tehát minél általánosabb a tárgy, a történés organizmusát adó részeknek, jelenségeknek tudása, annál nagyobb a valószínűség az igazság kifürkészése eredményességének. El lehet-e dönteni a lopást, sikkasztást, okira thainisítást és a bűncselekmények nagyon sok fajtáját, ha azoknak magánjogi vonatkozását teljesen nem ismerjük, s azoknak gazdasági, kereskedelmi fogalmával tisztában nem vagyunk? A közjogot, a közigazgatási jogot érintő bűncselekményeket az alaptudományok ismeretének feltételezése nélkül el lehet-e bírálni? Az állami és társadalmi rend ifelforgatására irányuló bűncselekmények a politikai tudományok, a társadalmi gazdaságtan, a szociológia ismeretét feltételezik. Ha valakinél megkívánható, úgy a bíró esetében áll