Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 4. szám - Szabadalmi büntetőjog a birói gyakorlatban

165 tombol az alkotmányozás. íMeg lehet azonban állapítani, hogy az új alkotmányok sohasem jönnek az előző alkotmányok állal megállapított formák közölt létre. Általában országgyűlési tárgyalás nélkül, diktatórikus alapon készülnek és lépnek életbe ezek az alkotmányok. Legfeljebb odáig mennek el az államok, hogy a más kész alkotmányszöveget utólagos népszavazás alá bocsátják. De hogy az ilyen népszavazás mennyire komolytalan, az Iközi&mert; a népszavazást legfeljebb az államfő vagy a kormány iránti bizalmat fejezheti ki, de általa a nemzet az alkotmány tartalmára semmi befolyást nem tud gyakorolni. A hirtelen összetákolt új alkotmányokra azután sietnek az esküt letétetni, úgy látszik feledik, hogy ami nem alkotmányos úton és esküszegéssel keletkezik, az a nemzet igazi alkotmánya nem lehet, s így azt megint csak erőszalk fogja félretolni. A magyar alkotmány fejlődését az alaki jogfolytonosság szigorú betartása jellemzi. Ez azonban még nem elég; arra is vigyázni kell, hogy a módosítás az eddigi fejlődéssel összhangban legyen. Ez az anyagi jogfolytonosság az alkotmány szelleméhez és fő intézményeihez való ragaszkodást jelent, a romholás helyett a továbbépítés, a szerves fejlődés elvét. Az anyagi jogfolytonosságot mi sem mutatja jobban, mint a ragaszkodás és a visszatérés régi intézményekhez. Megtartottuk a királysági államformát akkor, amikor az államok nagyrészt a köztársasági államformára tértek át s a királyi hatalom gyakorlása nálunk is akadály cukiba ütközött; a jelenlegi államfő helyzetének megállapításánál Hunyadi János kormányzóságát vettük alapul; az 1848ban megszüntetett követi intézményt 1926-ban a felsőház szervezetének megállapításánál felhasználtuk; nemrég alkottunk törvényt, amely a felsőház ősi egyenrangúságát részben visszaállítja: állandóan foglalkoztatja a politikai és tudományos irdalmat a nádori intézmény felújításának módja, stb. Az alkotmányhűséget veszélyezteti több újabban előlépett irányzat, amelyek szerint a) az alkotmány csak formaság, b) alkotmányunk különleges jellege hamis alkotmány történe ti szemlélet eredménye, c) 1848-ban a különleges magyar alkotmányfejlődés megszakadt. Előadó szembeszállt ez irányzatokkal; kimutatta, hogy a magyar alkotmány a magyar nemzeti génius alkotása és a törvénykönyv évszázados folytonos munkával épített gyönyörű jogi épület. Az 1848. évi törvények is a fejlődésnek csak állomását teszik és nem jelentenek új alkotmányt. A magyar alkotmány mai kereteit Szent István királyunk páratlan bölcsessége rakta le a keresztény államgondolat átvételével, a királysági államforma bevezetésével, valamint a vármegyei beosztás megvalósításával. Ezeket a nyugatról átvett kereteket azonban a magyar nemzet alkotmányos érzéke és jogalkotó géniusza töltötte meg nemzeti tartalommal. Különleges alkotmányfejlődés indult meg a Duna-Tisza völgyében és ezt a fejlődést nem tudta megakadályozni sem a hűbériség gondolat-