Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 4. szám - Szabadalmi büntetőjog a birói gyakorlatban

163 A jogpolitikai - - utolsó részben — jut a legerősebben kifejezésre a szerzőnek az az erőteljes szociálpolitikai érzéke és optimizmusa, amit Szladits Károly a legfőbb erényeként emel ki. Ebben a részben a szerző sok komoly megszívlelésre méltó gondolatot fejt ki, még pedig a legalkalmasabb időpontban ahhoz, hogy erőteljes szociális irányú lendületet vevő jogszabályalkotásunk körében azok megvalósulásra is kerülhessenek. Ha nem lettem volna is szerencsés a szerző évekre terjedő munkájának utolsó szakaszát rövid hivatalos együttműködésünk idején közvetlenül szemlélni, a müve akkor is elárulta volna előttem, hogy kitűnő képességű, ügyes tollú és nagy energiájú szerző alkotása. Nagy nyeresége magánjogi irodalmunknak, hogy egy olyan kitűnő monográfiával gazdagodott, amely bebizonyította, hogy szociális irányban is lehet valóban konstruktív szellemben és tudományos szempontból is nagyon értékeset alkotni. Dr. Nizsalovszky Endre. ELŐADÁSOK. Bírói gyakorlat a tiltott utánzás és a mintaoltalom kérdéseiben tekintettel a Tvt-re. Dr. Sclmster Rudolf, a volt Szabadalmi Felsőbíróság ny. elnökének előadása a Magyar Jogászegylet f. évi március 12-én tartott teljes ülésében. I. Az előadó mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy az emberi munka eredménye, ha szellemi és anyagi áldozatokkal létesült, utánozható ugyan; az utánzás egymagában nem tiltott. Ha azonban az utánzás annyira szolgai, hogy az az eredetitől nem különböztethető meg és ezáltal a közönséget félrevezetik, ez az eljárás már azonos azzal, mintha valaki idegen fának a gyümölcsét akarja élvezni. Ez, úgymond, nem tisztességes eljárás, ezt nem lehet védeni, annál kevésbbé. mivel ez az eljárás akkor, ha azt versenytárssal szemben verseny céljából követik, a Tvt. 1. §-ába ütközik. De tiltott az ily utánzás azért is, mert sérti a személyiségi jogot (Mtj. 107., 108. §§-ai.), amely szerint az emíber személyiségét szabadon érvényesítheti, és aki őt ebben megháborítja, azzal szemben abbanhagyást követelhet. Már pedig nyilvánvaló, hogy az, aki ötletéi anyagi és szellemi erőivel megvalósítja, ezzel személyiségét mintegy megtestesíti, amit mindenki respektálni tartozik. De az ily utánzás végül tiltott azért is, mivel a szerzői jogot sérti. A szerzői jogi törvény 6. §. 10. pontja értelmében az ily utánzás bitorlást képez. Bitorlást védeni pedig nem lehet, megjegyezvén, hogy az id. törv. 69. §-a plasztikai alkotásokat is véd és azdk utánzásával szemben a törv. 1—44. §-ait, tehát a már idézett 6. §-t is alkalmazni rendeli. Nyilvánvaló mindezeknél fogva, hogy az emberi munka eredménye, az ú. n. szolgai, azaz megtévesztő utánzás esetében — az eddigi bírói gyakorlattól eltérően — igen is oltalmazandó,