Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 4. szám - Szabadalmi büntetőjog a birói gyakorlatban

161 gyűlési összeférhetetlenségi jog terén és mi az. ami az 1932. évi reformmunkálatok eredményeiből mai helyzetünkben Corpus Juris-mik kincstárának ajtaján is bebocsáitatásért kopogtat. Mintha nem is véletlen volna, hogy a Magyar Jogászegylet e könyvet éppen a Szent István-esztendő beköszöntésekor adta ki. Mikor világszerte forradalmak tépik, s belső és külső háborúk vérengzései marcangolják a humanum-ot, a magyar közjogi tudomány Egyed István könyvével méltón nyitja meg azoknak az ajándékoknak nemes sorát, melyeket ez ünnepi évben nyújt át a tudomány a jubiláló nemzetnek s a jubiláló nemzet a vele ünneplő egyetemes emberi kultúrának. Dr. Tihanyi Lajos. Dr. Perneczky Béla: A kollektív munkaszerződés. (Dr. Szia dits Károly előszavával) — Budapest, 1938. Grill Károlv könvvkiadó-vállalata. (XXII -f- 309 l.) A kollektív munkaszerződés (az alábbiakban rövidítve: K. M.) nagy jelentőségre emelkedését, majd e jelentőség bizonyos fokú aláhanyatlását emeli ki Szladits Károly a műhöz irott előszavában. Bár a munkafeltételek leglényegesebb elemeinek hatósági megállapítása, a munkaidő és munkabér kényszerítő erejű szabályozása a legutóbbi időik jogalkotásában nálunk is nagy szerephez jutott, mégis nagy jelentősége van annak, hogy a K. M., amelynek a mi gazdasági életünkben betöltött tényleges nagy szerepére több jogszabály mellett pl. 1936:VII. t.-c. 30. §-ához tartozó miniszteri indokolás is rámutat, oly alapos tudományos feldolgozóra talált mint Perneczky Béla. A szerző a maga elé tűzött feladat megoldása körében nem szorítkozott csupán a bőven felhasznált szoros értelemben vett tudományos irodalomra (a külföldiek közül különösen Lothmar, Kaskel, Jacobi, Xipperdey műveire), hane*m igyekezett minden adatot felkutatni és mindenből tanulságot meríteni, amit az élet — különösen a magyar iparosság élete — küzdelmes évtizedeken keresztül ezen a téren termelt. Ebből az eljárási módból következeit művének az a rendkívül előnyös sajátsága, hogy az olvasó nem veszti el sohasem az élettel való közvetlen kapcsolat és az önmagukban leginkább elvontaknak látszó fejtegetései során is mindig közvetlenül látja az ilyen vagy amolyan megoldás konzekvenciáit a gyakorlatra. A szerző már az ,.Alapvető résznek" nevezett bevezetésében is empirikus módszert követ. Azt, hogy a gyakorlati élet mit tart kollektív munkaszerződésnek, tudjuk. Az ily nevezet alatt ismert szerződés-szövegekből lehet megállapítani, hogy azok minő kikötéseket szoktak tartalmazni. A szerződésekben előforduló tartalmi elemeket a szerző öt csoportba osztja s ezek vizsgálata nyomán jut el a következő fogalmi meghatározáshoz: ,.Kollektív munka szerződés jön létre ha egyrészről legalább egy munkaadói szakegyesület, vagy legalább is egy munkaadó, más részről legalább egy munkavállalói szakegyesület vagy több munkavállaló szol-