Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 3. szám - A malomjogról
124 kedelmi ügynökök jogállásának szabályozása'* cím alatt tartott előadást. Előadó rámutatott arra, hogy az ügynökök jogállásának szabályozása közel 50 év óta kisért. — de még ma sem tudott megvalósulni. Ennek okát felolvasó, aki 1911-ben maga is egy törvénytervezetet juttatott az Igazságügyminisztériumhoz, főleg abban látja, hogy a kereskedelmi ügynök fogalma ma sincs tisztázva, s hogy a kereskedelmi ügynököt, még pedig úgy a különféle hatóságok, mint a, birói gyakorlat állandóan összetévesztik az alkusz, a bizományos s az alkalmazott ügynök fogalmával. Elsősorban tehát fogalmilag kell tisztázni, hogy kit értünk kereskedelmi ügynök alatt. Előadó ezt olykép definiálja, hogy: kereskedelmi ügynök az, aki állandóan meg van bízva egy vagy több kereskedő részéről azzal, hogy annak részére ügyleteket kössön vagy közvetítsen. A megbízónak tehát kereskedőnek kell lenni és a megbízásnak állandónak kell lenni. Ezen állandóság különbözteti meg az alkusztól. Fogalmi kelléke a kereskedelmi ügynöknek továbbá az, hogy az ügynök önálló kereskedő. Kirekesztendők tehát a szabályozásból az alkalmazott ügynökök, az utazó ügynökök. Tisztázandó az is, hogy milyen természetű az ügvnök és megbízó háza (közötti szerződés. Előadó, szemben a Kúria gyakorlatával, a jelenleg uralkodó felfogás szerint, melyhez Kuncz Ödön legújabb tankönyve is csatlakozik, az ügynöki szerződést egy sui generis szolgálati szerződésnek tartja, amellyel az ügynök háza részére állandóan közvetítő természetű szolgáltatásokat végez. Ez a szolgálati szerződés analóg az ügyvéd vagy orvos jogi szerződésével. Részletesen foglalkozott előadó az ügynök és háza közötti szerződés egyes részleteivel: az ügynök díjazásával; és itt azt a tételt állította fel, hogy az ügynököt jutalék illeti meg minden általa közvetített és teljesedésbe ment ügylet után, mely szabály azonban kibővítendő azzal, hogy a rayon-ügynököt minden, a rayonban létrejött és esetleg nem is az ügynök által közvetített ügylet után is megilleti a jutalék; hogy az ú. n. Naohordres, vagyis a szerződés megszűnte utáni időben létrejött ügyletek után is megilleti a jutalék, amennyiben a kezdeményező lépéseket az ügynök tette; s hogy a megbízó még oly esetekben is köteles jutalékot fizetni, amenynyiben az ügylettől gazdasági kényszerítő ok nélkül visszalép Foglalkozott előadó az ügynöki szerződés megszűntének, a megtartási jognak, a fizetésképtelenség hatásának kérdéseivel s végül szükségesnek tartotta, hogy az ügynököt házával szemben megillető jogok kényszerítő ícogens) természetűeknek nyilváníttassanak, tekintettel arra, hogy az ügynök rendszerint gazdaságilag gyengébb helyzetben van, mint a vele szerződő megbízó cégek. Az előadást, amelyen dr. Kuncz Ödön szakosztályi elnök elnökölt, beható vita követte, melyben dr. Blau György és dr. Brachfeld Dezső ügyvédek, továbbá az elnöklő Kuncz Ödön vettek részt, aki előadó meggyőző ismertetése alapján is égetően szükségesnek mondotta az ügynöki jog kodifikációját. 4375 Attila-nyomda részvénytársaság, Budapest T. kerület, Szent János-tér 1 a. Telefon- 1-500-80 Igazgató: KULCSÁR ANDOR
